Kétszáz milliárd eurós programot hirdet az EU

Az intézkedések zömét persze válság nélkül is ösztönözni kellett volna. – Konzultáltunk és konzultálni fogunk, hogy időben, de időlegesen és a lisszaboni versenyképességjavító programhoz illeszthetően, a lépéseket koordinálva válaszoljunk a pénzügyi válság egyre nyomasztóbb gazdasági hatásaira – ezt az üzenet küldte tegnap José Manuel Barroso bizottsági elnök és Joaquin Almunia pénzügyi biztos, amikor bejelentette, hogy az EU 200 milliárd euróra, a huszonhetek nemzeti össztermékének 1,5 százalékára tehető élénkítési tervet terjeszt elő, amelyet a decemberi csúcson az állam-, és kormányfők jóváhagyhatnak.

Nem derült ki viszont pontosan, miből is jön össze ez a keret, amelyet kedden még 130 milliárdra, vagyis egy százalékosra tettek a brüsszeli elemzők. Miután kedd este kiderült, hogy az Egyesült Államokban a jegybank nyolcszázmilliárd dollárral (több mint hatszázmilliárd euróval) segíti a hitelezés újraindulását, a bizalom helyreállítását, a tegnapi bizottsági ülésen megemelhették az összeget, hogy ne legyen túl nagy a különbség. A tagállamok egy része már tett felajánlásokat, más része még gondolkodik, de nekik kell állni a kétszázból százhetven milliárdot. A maradék harmincból tizenötöt az Európai Beruházási Bank (EIB) kínál kölcsön formájában, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, a másik tizenötöt az uniós büdzséből préselik ki, amelyben azonban alig van mozgástér.

El nem költött pénzeket söpörnek össze, átcsoportosítanak, előre hoznak kifizetéseket és előtérbe helyezik az előfinanszírozást. A szociális, kohéziós, strukturális alapokból jöhet most gyorsan több pénz, jórészt olyasmire, amire egyébként is költene az EU, csak eddig nagyon lassan haladt a tervek jóváhagyásával. A célok felsorolásából ez egyértelművé válik, Almunia tíz pontba sűrítette őket.

Korábban meghirdetett céljait most mentőkötélként dobja a Bizottság a tagországok közé. Szeretnék fenntartani annak látszatát, hogy minden szabály, amelyet most a tagországok kényszerűen áthágnak, teljesen rendben van, s nagyjából két év múlva a folyamatok visszaterelhetők a normál kerékvágásba.

A stabilitási paktumról, s az abba 2005-ben beépített rugalmasságról tegnap is hosszan értekezett Almunia, hiszen nyilvánvaló: jövőre és 2010-ben jó néhány ország túllépi a költségvetési hiány plafonját, azaz a GDP három százalékát. A rendkívüli időkre tekintettel ezt rugalmasan kezelik majd, folyamatos lesz a konzultáció.

Barrosóval együtt azonban egyértelművé tette: azok az országok, amelyek pénzügyi helyzete rossz, nem élhetnek a költségvetési élénkítés eszközével, számukra az alapok átcsoportosítása, a többiek lendülete adhat segítséget. Sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az unió nem azért adott és ad hitelt, hogy az érintettek azt elköltsék, hangoztatták. Ezzel behatárolták Magyarország, Lettország, s még néhány állam mozgásterét. A Bizottság mindenképpen szeretné elérni, hogy a tagországok összehangolják lépéseiket. S minthogy minden uniós államnak más és más a helyzete, a megoldás is sokféle lehet. Azaz ahol áfát csökkentenek a fogyasztás serkentésére, jól teszik, ha az ötlet beválik. Ahol más intézkedéseket vezetnek be, az is rendben van. A nehéz helyzetben talán elfogadják a helyi szolgáltatásoknál alkalmazható csökkentett áfát, ez segítheti a foglalkoztatás szintjének őrzését, esetleg javítását.

Az egyes országok lépéseit folyamatosan egyeztetik, három hét múlva részletes elemzést is készít a Bizottság. A pénzügyminiszterek a jövő héten találkoznak, aztán következik a csúcstalálkozó, ahol az egészre rábólinthatnak az állam-, és kormányfők, akiknek nemcsak a válsággal, hanem az esetlegesen egymást kioltó nemzeti intézkedések rémével is szembe kell nézniük. Ez a közös érdek. Az utóbbi hetekben, napokban folyt vitákat - az áfacsökkentésről, az állami támogatásról vagy a költségvetési hiányról - ennek alá kell rendelniük.

Különben nemcsak a gazdaság, hanem az unió is válságba kerül. Az első reakciók máris megvannak. - Azt kellene tudni, honnan vegyük a pénzt! Ez a fő kérdés - reagált a 200 milliárd euros költségvetési gazdaságösztönző intézkedés csomag hírére Donald Tusk.