Kiútkeresés költekezéssel
A fiskális gazdaságösztönzés szükségességében alakulhat ki a legnagyobb egyetértés a hét végi G20-csúcson. Gordon Brown brit miniszterelnök szerint a globális válság elleni küzdelem legjobb eszközéül az összehangolt adócsökkentési és kiadásnövelési tervek szolgálhatnak. A világszerte már eddig is bejelentett élénkítő csomagok alapján ezt a vélekedést nem lesz nehéz elfogadtatnia a csúcs többi résztvevőjével. A fiskális ösztönzés azért is válhat a megbeszélések fő csapásirányává, mert a kamatcsökkentések már nem tűnnek elég hatásos eszköznek, a pénzügyi szféra szabályozásával és az IMF reformjával kapcsolatban pedig egy konszenzus kialakulása esélytelennek tűnik – írja a Financial Times.
Gordon Brown mindenesetre vezető szerepet tulajdonít magának a globális válságkezelésben, és arra számít, hogy a világ is követi majd az általa Nagy-Britanniában alkalmazni kívánt receptet. A kormányfő szerint az olyan, alacsony eladósodottsági mutatójú országoknak, mint Nagy-Britannia, a hitelfelvétel növelésével kell megteremteniük az adócsökkentések alapját. Konzervatív ellenzéke csak a kiadások lefaragása mellett csökkentené az adókat. London konkrét terveit a pénzügyminiszter által leghamarabb a jövő héten bemutatandó költségvetési jelentés tartalmazza majd.
Az elmúlt hetekben Japán, Németország és Kína is előállt gazdaságösztönző tervekkel, Barack Obama megválasztott amerikai elnök pedig egy újabb csomagot szorgalmaz a már elfogadott után. Brown azt hangsúlyozza, minél több ország áll be a sorba, az élénkítés annál hatásosabb lesz.
Az adócsökkentést végrehajtó országoknak persze érdekük is, hogy mások is így tegyenek, mert ellenkező esetben a fogyasztóknál maradó pénz nagyrészt importra menne. Ha viszont általános lenne az adócsökkentés a nagyobb gazdaságokban, akkor ezt a hatást mérsékelné az exportkereslet széles körű bővülése.
A G20-csúcs egyik nyilvánvaló „szépséghibája” lesz, hogy azon az Egyesült Államokat távozó elnöke képviseli majd, miközben Barack Obamának csak a tanácsadói találkoznak a külföldi delegációkkal. Márpedig a republikánusok és a demokraták között a fiskális ösztönzéssel kapcsolatban sincs egyetértés. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a héten az autógyártók azonnali megsegítését sürgette, miután a General Motors részvényei 65 éves mélypontra süllyedtek, és elemzők már a vállalat esetleges csődjét rebesgetik.
Pelosi szerint a már elfogadott, a pénzintézeteket célzó 700 milliárd dolláros mentőcsomagot kellene úgy módosítani, hogy abból az autógyártók is részesedhessenek, ettől viszont a Fehér Ház és a republikánus törvényhozók is vonakodnak. Szerintük ugyanis az autógyártók kisegítése más ágazatokban is igényt ébreszthet a kormányzati támogatásra, és míg a pénzintézetek feltőkésítésével a hitelezés megkönnyítése révén a gazdaság egésze nyer, addig az ipari cégek a kapott pénzt csak saját céljaikra használnák. Ráadásul az autógyártók számára szeptemberben már megszavaztak egy hitelcsomagot környezetkímélő motorok kifejlesztésére; a demokrata tervek most újabb 50 milliárdról szólnak – írja a Reuters.
Németországban eközben a kormány által a múlt héten elfogadott, 12 milliárd eurós élénkítő csomag kiterjesztéséről indíthatja meg a vitát a kabinet gazdaságpolitikai tanácsadóinak tegnapi jelentése. A csomagot a „bölcsek tanácsa” úgy jellemezte, mint „össze nem függő intézkedések laza gyűjteményét”, amelynek nem lesz számottevő hatása. A tanács ezzel együtt zéró növekedést és növekvő munkanélküliséget jósolt 2009-re.
Az autógyártók megsegítése Németországban is napirenden van: a kormányzó szociáldemokraták adókedvezményekkel ösztönöznék a gépkocsivásárlást. Michael Glos gazdasági miniszter holnap találkozik az ágazat képviselőivel a válság megvitatására. VG
Világbanki ígéret a szegényeknek
A Világbank akár 100 milliárd dollárral is növelheti a fejlődő országoknak nyújtott hiteleit az elkövetkező három évben – jelentette be Robert Zoellick, a pénzintézet elnöke. Zoellick név szerint Mexikót, Indonéziát és Kolumbiát említette a lehetséges kedvezményezettek között. A legszegényebb országok ezenfelül további 42 milliárdhoz juthatnak.A fejlődő országok öszszesített gazdasági növekedési üteme a korábban várt 6,4 helyett csak 4,5 százalék lehet jövőre, és a Világbank szerint ebben a körben egy százalékpontos lassulás újabb 20 millió embert taszít szegénységbe.
A fejlődő országok öszszesített gazdasági növekedési üteme a korábban várt 6,4 helyett csak 4,5 százalék lehet jövőre, és a Világbank szerint ebben a körben egy százalékpontos lassulás újabb 20 millió embert taszít szegénységbe.-->
