Posztszovjet perspektíva

Szomszédságpolitika. Új „európai gazdasági térséget” kíván létrehozni az Európai Unió Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és – ha a Lukasenko-rezsim folytatja a demokratizálási folyamatot – Fehéroroszország bevonásával. Az ezzel kapcsolatos tervezetet várhatóan jövő szerdán adja ki az Európai Bizottság szomszédsági politikáért felelős tagja, Benita Ferrero-Waldner. A tagállamok vezetői a december 10–11-i csúcsértekezleten fogadhatják el a dokumentumot. Ha minden simán megy, akkor jövő nyáron egy „keleti partnerségi csúcsértekezleten” indítják útnak a projektet.

Waldner az előzetesen kiszivárgott értesülések szerint azt javasolja, hogy az Izland, Norvégia és Liechtenstein részvételével működő Európai Gazdasági Térség mintájára szabad kereskedelmi övezetet alakítsanak ki a szovjet utódállamokkal. A hat szóban forgó ország polgárai számára fokozatosan könnyítenék az EU-tagállamokba szóló vízum megszerzését, és hosszabb távon a teljes vízummentesség is megvalósulhatna.

Cserébe a hat ország köteles lenne átvenni a teljes közösségi joganyagot (acquis communautaire), elfogadni az Európai Bíróság joghatóságát, és segíteniük kellene az uniót az energiabiztonság megteremtésében is. Ennek jegyében a szállító, a tranzit- és a vásárló országok közösen birtokolnák például a gáz- és kőolajvezetékeket, Örményország bezárná a Brüsszel által veszélyesnek ítélt medzamori atomerőművet, Moldova pedig igyekezne orvosolni a szakadár Dnyeszteren túli köztársaságot átszelő földgázvezetékkel kapcsolatos európai aggodalmakat.

A kelet-európai és kaukázusi országokhoz való közeledésnek nagy lökést adott az augusztusi grúz–orosz konfliktus. Az EU-csúcs elé kerülő tervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a társulási egyezmények megkötése és az érintett országok „európai ambícióinak” elismerése nem jelent ígéretet a majdani teljes jogú EU-tagságra. Ezt nemcsak a bővítéssel szemben tapasztalható európai ellenérzések fokozódása magyarázza, hanem az is, hogy Brüsszel nem szeretné veszélyeztetni az Oroszországhoz fűződő alapvető fontosságú kapcsolatait. EUobserver

Ez 2,1 milliárd euró többletköltséget jelent, és a vízummentesség elérése után 75 millió eurós bevételtől esnek el a tagállamok.

A balkáni országokra jelenleg lakosonként 30 eurót költ az EU.

Ez 2,1 milliárd euró többletköltséget jelent, és a vízummentesség elérése után 75 millió eurós bevételtől esnek el a tagállamok.

A balkáni országokra jelenleg lakosonként 30 eurót költ az EU.

-->