A magyar statisztikai rendszer már 1972-ben készített eredményszemléletű államháztartási mérleget, s ugyancsak már a hetvenes években összeállították az ágazati kapcsolatok mérlegét a KSH-ban - utalt a közelmúlt történetére Kupa Mihály.
De senkinek se legyen illúziója, hiszen nincs olyan gazdasági statisztikára épülő modell, amelyet ne tudna felülírni a politika - figyelmeztetett az egykori pénzügyminiszter, utalva az 1986-1990-es ötéves terv alapszámaira.
Az eredményszemléletű államháztartási mérleg összeállításában a későbbiekben is becsúszott egy-két baki, hiszen volt olyan kormány, amely a Magyar Fejlesztési Bank által finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseket "felejtette ki", egy másik kormány az autópálya ppp konstrukciót számolta el nem EU-konform módon - jelezte Kupa.
A volt pénzügyminiszter felvetette: a KSH nemzeti számlái alapján elkészített eredményszemléletű államháztartási mérlege mellett jó lenne gyakrabban pénzforgalmi szemléletű mérleget is készíteni.
Válság idején - s most ebben vagyunk - sok tanulsággal szolgálhat az ágazati kapcsolatok mérlegének tanulmányozása. Az adatsorok összevetése mutatott rá például arra, hogy amíg Magyarországon 99 ezer építőipari vállalkozás működik, addig Ausztriában 9 ezer.
Amíg a gazdaságirányítás koncepciója bizonytalan, addig a legkiválóbb statisztika adatsor sem képes elősegíteni az optimális döntéseket - jegyezte meg a konferencia levezető elnöke, Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
