Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint jelenleg 573 ezren igényelnek munkanélküli segélyt, az érték 1982 óta nem volt ilyen magas. A szövetségi államok a munkáltatóktól szedik be a segélyeket finanszírozó adókat és elvileg egy évre elegendő tartalékot kell felhalmozniuk – a legrosszabb statisztikai lehetőségekkel számolva - írja a New York Times.
Ugyanakkor a helyzet rosszabbodásával az államok igen gyorsan kifogytak a pénzből, ami a szaktérők szerint azt jelzi, hogy nem minden esetben tartották be az előírásokat. Indiana az előző hónapban jelentette be, hogy nem képes kifizetni a segélyeket, azóta kétszer vett fel hitelt Washingtontól és várhatóan újabb 330 milliót igényel a jövő év elején.
Ennél is rosszabb a helyzet Michiganben – az állam itt évek óta a központi forrásokból pótolja a hiányt és jelenleg több mint 500 millió dollár mínuszban van. De szintén a fizetésképtelenség felé tart Kalifornia, Ohio, Rhode Island és New York is – mind a négy állam hitelt vett fel, hogy 2009 első negyedévéig kitartson.
Ráadásul a segélyezési rendszer a 22-es csapdáját jelenti néhány állam számára. A segélyeket fedező adók mértéke államonként változik. Mint hogy a magas elriasztja a vállalkozásokat, több állam mesterségesen alacsonyan tartotta vagy csökkentette ezt az adó formát, így most nincs elég tartalék a segélyek kifizetésére.
Lehetséges forrást jelentene az adóemelés, az viszont még nehezebbé tenné a vállalkozók helyzetét az amúgy is válságos időkben. Az indianai munkaügyi hivatal vezetője szerint így alakult ki a "tökéletes vihar", ezért a törvényhozók számára a következő ülésszak első tevékenysége a munkanélküli-segélyek rendszerének újragondolása kell, hogy legyen.
