Uniós ügy lesz a nyomtatók besúgó kódja

Az internetes kiadvány által ismertetett eset és eljárás emlékeztet azokra az időkre, amikor egyes kelet-európai népi demokráciákban leütési mintákat kellett a rendőrségnek leadni az otthon tartott írógépekről, szavatolandó, hogy abból „illetlen” szöveg ne kerüljön ki. Az egyes munkahelyekre kiszálló, betűmintát vevő hatósági személy megjelenésére egyébként a – Szovjetunió által vezetett – „béketábor” liberálisabb országaiban is számítani kellett. A mostanában forgalmazott lézernyomtatók árulkodó kódjából meg lehet tudni, hogy vizsgált dokumentum mikor és milyen egyedi sorszámú készlékről jött le. A magyar adatvédelmi biztos azért viszi az illetékes uniós hatóságok elé az esetet, mert annak közös megítélését az ügy nemzetközi jellege indokolná.

Különösen aggályosnak tekinthető az a körülmény, hogy a gyártó az adott jellemzőt nem említi, sem a termékleírásban, sem pedig a specifikációban, azaz a kódolás tényét nem közli a felhasználókkal. A biztos megkereste a magyarországi forgalmazó vállalkozás vezérigazgatóját, valóban alkalmaznak-e ilyen kódokat, és azok alkalmasak-e a felhasználó azonosítására, továbbá hogy mi az adatkezelés célja.

A válaszlevél arról tájékoztatta a biztost, hogy egyes színes lézernyomtatók valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére. A kódok azonban kizárólag a dokumentumot létrehozó nyomtatóval hozhatók kapcsolatba, a nyomtatást végző személlyel, vagy a nyomtatóhoz kapcsolt számítógéppel nem.

A cégvezető szerint a hazai forgalmazó nem folytat ilyen jellegű adatkezelést. Az adatvédelmi biztos a választ nem tartja elfogadhatónak, hiszen előfordulhat olyan eset, amikor a nyomtató is hozzárendelhető az érintett felhasználóhoz. Ezért – és mert a lézernyomtató nem csak Magyarországon, hanem az Unió többi országában is megvásárolható – Jóri András közös álláspont kialakításáért az uniós adatvédelmi hatóságok képviselőit összefogó úgynevezett 29-es Munkacsoporthoz fordul. pdamania.hu