Eltiltás a csalárdság ára

Két-három évre is eltiltható lenne a csalárdul eljáró többségi cégtulajdonos vagy vezető tisztségviselő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elképzelései szerint. Az eltiltást bejegyeznék a cégjegyzékbe, az érintettnek új cég alapításakor vagy tisztségviselői jelölésekor nyilatkoznia kellene arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt. Ha valótlant állít, akkor akár büntetőjogi felelősségre vonása is indokolt lehet – mondta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, a tárca szakállamtitkára.

Jelenleg egyébként több rendelkezés igyekszik gátat szabni az ilyen visszaéléseknek. Így például az úgynevezett wrongful trading intézménye, amely a tisztségviselő személyes anyagi felelősségét rögzíti, ha fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők és a cég érdekei ellen manipulál. Amennyiben sikkaszt, bűncselekményt követ el, és mellékbüntetésként eltilthatják tisztségviselői foglalkozásától.

Mint azt lapunk megírta (VG, január 16.), sokszor előfordul, hogy akár a vezető tisztségviselő, akár a többségi tulajdonos rosszhiszemű magatartása miatt megy tönkre a cég. A ki nem elégített hitelezők pedig futhatnak a pénzük után. A volt cégvezető vagy tulajdonos mégis minden következmény nélkül megteheti, hogy szinte rögtön új gazdasági társaságot hoz létre. A cégbírák tehetetlenek, amikor sokadszor találkoznak ugyanazokkal az alapítókkal, tisztségviselőkkel. A cégalapítást nem tiltja semmi. Ugyanakkor a társaságok jellemzően a szokásos likviditási gondok miatt, mindenféle csalárdság nélkül szűnnek meg, és vezetőiknek, tulajdonosaiknak szívük joga, hogy – ha módjukban áll – akár már másnap új vállalkozásba fogjanak. Azokban az esetekben viszont, amikor a hitelezőket megkárosítják, valóban szükség lenne tiltó szankciókra, ám kifejezetten ilyenek jelenleg nincsenek. Pedig e visszaélések etikátlanok és nagymértékben sértik a tisztességes piaci működéssel kapcsolatos elvárásokat. Jogos igény tehát, hogy ezen a téren változás történjék – hangsúlyozta a szakállamtitkár.

Az elképzelések szerint azokban az esetekben büntetnének eltiltással, amikor a cég felszámolása után maradtak ki nem elégített követelések, és a bíróság a vezető tisztségviselőről jogerősen megállapította, hogy rosszhiszeműen járt el – vagyis fedezetet vont el, nem a hitelezők érdekei szerint működtette a társasaságot –, illetve a többségi tulajdonossal szemben kimondta a korlátolt felelősséggel való visszaélést. A szabályozás törvénymódosításokat igényelne, ugyanakkor hatékonyan elősegíthetné a gazdasági forgalom tisztulási folyamatait – mondta Gadó Gábor.

- felszámolás

- kielégítetlen hitelezők

- rosszhiszeműség jogerős bírói megállapítása

- felszámolás

- kielégítetlen hitelezők

- rosszhiszeműség jogerős bírói megállapítása-->