BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Eltiltás a csalárdság ára

Két-három évre is eltiltható lenne a csalárdul eljáró többségi cégtulajdonos vagy vezető tisztségviselő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elképzelései szerint. Az eltiltást bejegyeznék a cégjegyzékbe, az érintettnek új cég alapításakor vagy tisztségviselői jelölésekor nyilatkoznia kellene arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt. Ha valótlant állít, akkor akár büntetőjogi felelősségre vonása is indokolt lehet – mondta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, a tárca szakállamtitkára.

Jelenleg egyébként több rendelkezés igyekszik gátat szabni az ilyen visszaéléseknek. Így például az úgynevezett wrongful trading intézménye, amely a tisztségviselő személyes anyagi felelősségét rögzíti, ha fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők és a cég érdekei ellen manipulál. Amennyiben sikkaszt, bűncselekményt követ el, és mellékbüntetésként eltilthatják tisztségviselői foglalkozásától.

Mint azt lapunk megírta (VG, január 16.), sokszor előfordul, hogy akár a vezető tisztségviselő, akár a többségi tulajdonos rosszhiszemű magatartása miatt megy tönkre a cég. A ki nem elégített hitelezők pedig futhatnak a pénzük után. A volt cégvezető vagy tulajdonos mégis minden következmény nélkül megteheti, hogy szinte rögtön új gazdasági társaságot hoz létre. A cégbírák tehetetlenek, amikor sokadszor találkoznak ugyanazokkal az alapítókkal, tisztségviselőkkel. A cégalapítást nem tiltja semmi. Ugyanakkor a társaságok jellemzően a szokásos likviditási gondok miatt, mindenféle csalárdság nélkül szűnnek meg, és vezetőiknek, tulajdonosaiknak szívük joga, hogy – ha módjukban áll – akár már másnap új vállalkozásba fogjanak. Azokban az esetekben viszont, amikor a hitelezőket megkárosítják, valóban szükség lenne tiltó szankciókra, ám kifejezetten ilyenek jelenleg nincsenek. Pedig e visszaélések etikátlanok és nagymértékben sértik a tisztességes piaci működéssel kapcsolatos elvárásokat. Jogos igény tehát, hogy ezen a téren változás történjék – hangsúlyozta a szakállamtitkár.

Az elképzelések szerint azokban az esetekben büntetnének eltiltással, amikor a cég felszámolása után maradtak ki nem elégített követelések, és a bíróság a vezető tisztségviselőről jogerősen megállapította, hogy rosszhiszeműen járt el – vagyis fedezetet vont el, nem a hitelezők érdekei szerint működtette a társasaságot –, illetve a többségi tulajdonossal szemben kimondta a korlátolt felelősséggel való visszaélést. A szabályozás törvénymódosításokat igényelne, ugyanakkor hatékonyan elősegíthetné a gazdasági forgalom tisztulási folyamatait – mondta Gadó Gábor.

Az eltiltás tervezett feltételei

- csődbe vitt cég

- felszámolás

- kielégítetlen hitelezők

- rosszhiszeműség jogerős bírói megállapítása

- felszámolás

- kielégítetlen hitelezők

- rosszhiszeműség jogerős bírói megállapítása-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek