Kiderült, milyen állapotban van a magyar gazdaság, megköszönhetjük Németországnak: itt a friss GDP-adat, meglepődtek az elemzők, de Nagy Márton aligha
Továbbra sem tud kitörni a stagnálásközeli állapotából a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adatai szerint a bruttó hazai termék, azaz a GDP a július és szeptember közötti három hónapban a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal növekedett, az előző negyedévhez képest stagnált. Mivel a második negyedévben a GDP-bővülés éves bázison 0,3 százalékos, háromhavi alapon pedig 0,5 százalékos volt, így minimálisan gyorsult a növekedés.
Magyar gazdaság: sikerült elkerülni a legrosszabbat
A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők konszenzusa 0,9 százalékos éves növekedést és negyedéves alapon stagnálást jelzett.
Az adat tehát elmaradt az elemzői várakozásoktól, ugyanakkor legalább sikerült elkerülni a negyedéves bázisú visszaesést. Korábban több elemző sem zárta ki ennek lehetőségét.
A növekedés gyorsulásáról alkotott képet erősen árnyalja, hogy ez a tavalyi alacsony bázis eredménye. Éppen egy évvel ezelőtt került technikai recesszióba Magyarország, miután egymást követő két negyedévben zsugorodott a GDP. Ha a technikai recesszió veszélye ezúttal nem is állt fenn, mivel a második negyedévben 0,5 százalékkal bővült a GDP, az adat így sem túl erős gazdasági aktivitásra vall. Főleg annak fényében, hogy tavaly év végén még 3,4 százalékos éves átlagos GDP-növekedést és repülőrajtot várt a kormány, ehhez képest már áprilisra elengedte az idei növekedés céljait.
Jelenleg a kormány hivatalos prognózisa 1 százalékról szól, ám könnyen lehet, hogy ez is túl optimista, az elemzők és a jegybank 0,5-0,6 százalékos bővülést prognosztizálnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sem hagyott kétséget afelől, hogy a harmadik negyedéves GDP-adat nem lesz biztató. Az Indexnek adott interjújában hétfőn azt nyilatkozta, hogy a harmadik és a negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál.
Az ipar alakulása előre látható volt, hiszen a német ipar augusztusban nagyot esett. A járműiparban például 18,5 százalékos mínusz volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. Ez nálunk is érezhetően visszafogta a növekedést
– ismerte el a miniszter, aki 0,5 százalék körüli GDP-növekedést várt éves alapon.
Az építőipar is csalódást keltett, továbbra is a fogyasztás húzza a növekedést
Bár a KSH a részletes adatokat csak később közli, annyit azért elárult, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar gazdaságban az iparén kívül több szektor teljesítménye sem túl fényes. A kiskereskedelem augusztusban 2,4 százalékkal növekedett, ami kifejezetten szerény bővülés ahhoz a képest, hogy a fogyasztás a magyar gazdaság első számú motorja volt.
Az majd csak a részletes adatokból derülhet ki, hogy valóban így van-e, de minden jel arra utal, hogy még mindig kizárólag a fogyasztás jelent támaszt a GDP-növekedésnek.
A leginkább fájó az építőipar teljesítménye volt, amely augusztusban meglepetésszerű zuhanást produkált, egy hónap alatt az ágazat termelése 11,2 százalékkal csökkent. Ez elsősorban a nagy állami beruházások kifutásának következménye, ugyanakkor nagy kérdés, hogy szeptemberben látunk-e bármiféle visszapattanást az ágazattól, és pótolják-e az elmaradt termelést a cégek, vagy egy alacsonyabb termelési szintre áll át az ágazat.
Főleg a német autóipar tesz be a magyar gazdaságnak
Valójában továbbra is az egyik legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak a német exportkitettség. Ugyanis nemcsak idehaza, hanem Németországban is brutálisan visszaesett az ipari termelés augusztusban. Egy hónap alatt 18,5 százalékkal zuhant, ami a Destatis szerint az ilyenkor szokásos karbantartások eredménye, csakhogy ez sem lehet magyarázat mindenre, tekintve, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta nem zuhant ekkorát a német lokomotív egy hónap alatt.
Ráadásul hiába lépett hivatalba májusban nagy reményekkel az új kormánykoalíció, a német gazdasági fordulatnak semmilyen jele nincs, sőt, hónapok óta záporoznak a negatívabbnál negatívabb hírek az autóiparból.
Augusztusban Merz kancellár ismerte el, hogy a német gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint egy évvel korábban gondolta. Németország szerinte strukturális válságban van.
Mindez azért probléma számunkra, mert kivitelünk több mint negyede közvetlenül Németországba irányul, így ha a német gazdaság megbicsaklik, az azonnal érezteti hatását Magyarországon is. Ezt látjuk több mint másfél éve a gyenge ipari és a GDP-adatokban. Hiába pörög a belső fogyasztás, és emelkednek a reálbérek, mindez nem képes ellensúlyozni az erőtlen külső kereslet következményeit. A helyzet megértéséhez azt is látni kell, hogy a mostani európai konjunktúra a magyar növekedési modellnek sem kedvez. A magyar gazdaság, akárcsak a német, exportra termel, a magyar GDP-ben 75-80 százalékot képvisel az export. Tehát a külső kereslet függvénye, hogy képes-e magasabb fokozatba kapcsolni a növekedésünk.
