Folyamatos egyeztetések

Új nemzeti-gazdasági-társadalmi stratégiára van szükség, reformokra, illetve modellváltásra – fogalmazott tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután konzultációt folytatott a válságról a társadalmi és a civil szféra képviselőivel, a gazdasági partnerekkel és a szakszervezetekkel. Ez egyike volt azoknak az egyeztetéseknek, amelyeket a kormányfő a napokban a krízis miatt folytatott.

Gyurcsány azt mondta, átfogó – az adó-, a közteher-viselési, illetve a foglalkoztatási és a szociális rendszereket – érintő intézkedésekre van szükség, nem külön-külön megvizsgálva a kérdést, hanem egyben kezelve. Leszögezte: van egy határa annak, hogy az ország mennyi változást tud elviselni és menedzselni, illetve milyen gyorsan lehet cselekedni. Úgy véli, egyelőre nincs gazdaságiválság-ismerete az embereknek, ezért sokszor kell elmagyarázni, mivel jár a kialakult helyzet. Mindazonáltal Magyarországnak nem egyensúlyi problémái vannak, s új költségvetésre sem lesz szükség, azonban a büdzsét érintő törvénymódosítások elképzelhetők. Ennél többet azonban nem mondott, a parlament csütörtöki rendkívüli ülésen áll elő a konkrét javaslataival.

Még pénteken – miután tudományos szakértőkkel vitatta meg az ország pályáját – úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy nagyjából 30 000 milliárd dollár tűnhet el a gazdaságból a krízis következtében, ez a világ éves összjövedelmének a fele. Kijelentette: az unió által előre jelzett 1,6 százalékos magyarországi visszaesésnél is rosszabb adattal érdemes számolni. Fontos célként említette a forint árfolyamának stabilan tartását. Az MSZP választmányának szombati ülésén pedig azt mondta a kormányfő: a nagyobb valutatartalékokkal rendelkező Kína és Délkelet-Ázsia finanszírozza ma már az amerikai kontinens mellett Nyugat-Európát is. Ugyanitt Simon Gábor választmányi elnök arról beszélt, nem egyetlen politikai pártnak kell a gazdasági válság miatt az ország előtt álló feladatokat megoldania, a parlamenti erők, a gazdasági és a civilszervezetek együttműködésére is szükség van. Az adóátrendezést, illetve a szociális rendszert úgy kell átalakítani, hogy az ténylegesen a rászorulókat segítse. Erőfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtésben is. Az egyeztetések folytatódnak: ma a kormányfő közgazdászokkal egyeztet, és fogadja őt Sólyom László köztársasági elnök.

Lakásgarancia-alap. A hétvége legérdekesebb bejelentése az volt, amikor Gyurcsány Ferenc közölte: a devizahitelesek jelenlegi nehéz helyzetét mérséklendő a kormány lakásgarancia-alapot indít, s a bajba jutott lakáshiteleseket segítő programot két héten belül jelentik be. Lényege: az állam átmenetileg átvállalja a bajba jutott adóstól a törlesztést. A jelek szerint ezzel meg is vásárolja a követelést a kereskedelmi banktól.

A szakma egyelőre nem kommentálta lapunknak sem az MSZP, sem Gyurcsány Ferenc lakáshiteleseket mentő akcióját. „Hozzánk még nem érkezett meg a javaslat” – közölte Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Azt mindenesetre lehetett sejteni, hogy az MSZP-s javaslatban szereplő egyéves moratórium vállalhatatlan az egyre nehezebb helyzetben lévő bankok számára. Egy ilyen lépés valószínűleg még inkább rontotta volna a hazai hitelintézetek forráshoz jutását a bankközi piacokon, ami végül a rendesen törlesztő adósok kamatterheit növelte volna meg. A miniszterelnök javaslata, miszerint az állam vállalja át a kölcsönök törlesztését, már sokkal kedvezőbb fogadtatásra találhat a bankok körében, amelyek anyacégei is szemmel láthatóan egyre jobban tartanak attól, hogy kelet-európai hiteleik bedőlhetnek (lásd cikkünket a 10. oldalon). Hogy Gyurcsány javaslata mennyibe fog kerülni, még nem tudni. Ha sokan igénybe vehetik a mentőcsomagot, akkor akár 100 milliárdokkal is terhelheti a büdzsét, Magyarországon ugyanis a lakáshitelek állománya a jegybank szerint tavaly novemberben 3766,6 milliárd forintot tett ki, ennek az 58,76 százaléka volt devizaalapú. Nyolcszázalékos thm-mel számolva pedig erre az állományra csak a kamat és a kezelési költség évente 300 milliárd forintot tenne ki. A lakáshitelt felvevők többsége egyébként eddig katonás pontossággal törlesztett: a problémás kölcsönök aránya a lakáshiteleken belül nem érte el a 2 százalékot, a rossz hiteleké pedig ezrelékekben volt mérhető. HB–KÁ

A kormánynak egy-két évre – ideiglenesen – fel kellene függeszteni a kamatadót. Ezzel növelni lehetne a megtakarítási és az állampapír-vásárlási hajlandóságot.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke:

Nem szabad az embereket bizonytalanságban tartani. Az OÉT-tárgyalás a 13. havi béreket nem fogja érinteni, mivel ez egy hosszú alkufolyamat része volt.

A kormánynak egy-két évre – ideiglenesen – fel kellene függeszteni a kamatadót. Ezzel növelni lehetne a megtakarítási és az állampapír-vásárlási hajlandóságot.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke:

Nem szabad az embereket bizonytalanságban tartani. Az OÉT-tárgyalás a 13. havi béreket nem fogja érinteni, mivel ez egy hosszú alkufolyamat része volt.-->