3-3,5 százalékos visszaesést várnak idénre a Takarékbank elemzői
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
Ez azt jelenti, hogy a negyedév/negyedéves növekedési dinamikák alapján – a negatív harmadik negyedévi adatot követően – technikai értelemben recesszióba süllyedt a magyar gazdaság, hasonlóan 2007 első félévéhez. Amíg azonban akkor az év második felében némiképp javult a helyzet, ezúttal további gyengülésre számítunk: 2009 első felében minden bizonnyal tovább mélyül a recesszió.
Az október közepén kirobbant hitelpiaci válság és főbb exportpiacaink recesszióba süllyedése súlyos negatív hatást gyakorolt a magyar gazdaságra. A hitellehetőségek szűkülése és a rosszabbodó munkapiaci helyzet visszafogta a háztartások fogyasztását. A hitelfeltételek romlása és a bizonytalanná váló értékesítési lehetőségek eredményeképpen minden bizonnyal zuhantak a beruházások. A magyar államkötvényekkel szembeni piaci bizalmatlanság és az IMF-fel kötött készenlétihitel-megállapodás feltételei a költségvetési hiány leszorításának gyorsítására kényszerítették a kormányt, ami fiskális oldalról is szűkítette a keresletet. Emellett a negyedik negyedévben a külkereskedelmi adatok fényében valószínűsíthetően negatív volt a nettó export hozzájárulása a GDP-hez, amit feltehetően az okozott, hogy az import némiképp megkésve alkalmazkodott az exportmegrendelések visszaeséséhez. Ez a külpiacokra termelő vállalatoknál némi készletfelhalmozódást eredményezhetett.
Az előzetes adatok szerint 2008 egészében – szezonálisan és naptári hatással korrigálva – 0,6 százalékkal bővült a magyar GDP, ami jelentős visszaesésnek tekinthető a 2007-es 1,1 százalékos növekedés után. Az idei év első felében 5 százalékhoz közelítő lehet a gazdaság visszaesése, míg a második félévben a recesszió enyhülését várjuk. 2009 egészében 3-3,5 százalékos recessziót várunk, amit 2010-ben szerény mértékű, 1-1,5 százalékos növekedés követhet.
Inflációs adatok
2009 januárjában várakozásunknak megfelelően 3,1 százalékos fogyasztói áremelkedést mért a KSH az előző év azonos hónapjához képest. A 0,6 százalékos egyhavi áremelkedés jóval alacsonyabb a 2008 januárjában mért 1 százaléknál. A következő hónapokban további dezinflációra számítunk, aminek következtében a harmadik negyedévben 2 százalék körüli szintre mérséklődhet az éves fogyasztói árindex. Az éves átlagos infláció - várakozásunk szerint - 2,3% lehet az idén.
Egy július 1-jén életbe lépő áfa- és jövedékiadó-emelés nyilvánvalóan megemelné az infláció ütemét: az esetleges 3 százalékpontos áfa-emelés és 5 százalékpont körüli jövedékiadó-emelés becslésünk szerint mintegy 2 százalékponttal emelheti meg az infláció szintjét a második félévben, ami az idei év egészében körülbelül 1 százalékponttal, 3,3-3,4 százalékra növelheti az éves átlagos fogyasztói áremelkedést. Ugyanakkor egy, az olajárak látványos mérséklődését követő erőteljes gázár-csökkenés a második félévtől számottevően mérsékelheti az inflációt, ennek hatását azonban a bizonytalanságok miatt egyelőre nem számszerűsítettük.
A forint gyengélkedése a Takarékbank megítélése szerint önmagában egyelőre nem veszélyezteti a dezinflációs folyamatot, bár annak ütemét természetesen mérsékelheti. Inflációs oldalról ezért megítélésünk szerint nincs akadálya a további alapkamat-csökkentésnek, noha a pénzügyi intézményrendszer stabilitásával kapcsolatos szempontokat nyilvánvalóan továbbra is mérlegelnie kell az MNB-nek.
