Plafon. Az Egyesült Államokban egy hete bejelentett elképzeléssel kapcsolatban azonban az elemzők máris a lehetséges kibúvók sokaságára figyelmeztetnek. A megszorítás először is nem vonatkozna a vezetőknek adható névre szóló részvényekre és egyéb hosszú távú ösztönzőkre, pontosabban ezeket csak annyiban érintené, hogy az ilyen juttatásokat a kormányzati segítség visszafizetése előtt nem lehetne készpénzre váltani.
A vállalatokat köteleznék ugyan arra, hogy tegyék közzé a mellékes „luxusjuttatásokkal” (például a céges magánrepülőgépek használatával) kapcsolatos politikájukat, azonban nem világos, hogy idetartoznak-e például a gyakran ingyenesen biztosított egészségügyi szolgáltatások vagy a személyes adótanácsadás. Kérdés az is, milyen megítélés alá esik majd a vezetői fizetések ugyancsak gyakori felbruttósítása (amikor a vállalat átvállalja az adófizetést a menedzsertől), a juttatások halasztott kifizetése vagy a nyugdíjra vonatkozó megállapodások.
Németországban a nagykoalíció pártjainak március 4-i csúcstalálkozóján a részvényopciók lehívásának kettőről négy évre történő meghosszabbításáról, illetve a felügyelőbizottságok hatáskörének kiszélesítéséről hoznak végső döntést, bár az előzetes konszenzus fényében ez már valószínűleg csak formális lépés lesz. A bankvezetők javadalmazásával kapcsolatban Berlin már a pénzintézetek számára tavaly összeállított 500 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán korlátozásokat vezetett be: az állami segítséget igénybe vevő bankok vezetői legfeljebb 500 ezer euró/év fizetést kaphatnak.
Ausztriában a hangsúlyt az állami segítséget igénybe vevő, illetve az állami tulajdonrésszel működő vállalatokra kívánja fektetni az Obama által inspirált bécsi nagykoalíció. Eszerint az osztrák köztársasági elnök 319 ezer eurós éves fizetésénél nem kaphatnának többet az államhoz közel álló vállalkozások vezetői, a rövidített munkaidőt bevezető cégeknél pedig az igazgatóságnak le kellene mondania a bónuszokról.
Írországban kötelező érvénynyel korlátozza a kormány az állami segítségben részesülő két nagybank, a Bank of Ireland és az Allied Irish Banks vezetőinek jövedelmét. A két céghez újonnan felvett vezetők elődeiknél 25 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak.
Nagy-Britanniában a kormány korábban nem akarta követni az amerikai példát. Alistair Darling pénzügyminiszter azonban a napokban már azt mondta, nem lehet elfogadni, hogy a veszteséges bankok vezetői nagy bónuszokat markoljanak fel. Igaz, egyelőre nem javasolta a juttatások törvényi korlátozását.
Norvégiában Kristen Halvorsen pénzügyminiszter a tegnap ismertetett bankmentő csomag feltételei közül kiemelte, egyetlen korona sem folyhat el jutalmakra vagy osztalékra, hanem a vállalati hitelezés élénkítésére kell fordítani a támogatást. Az érintettek persze nem lelkesednek a megszorításokért. Terje Vareberg bankszövetségi elnök szerint azonban nemcsak a bankszektorban, hanem a társadalom minden területén önmérsékletre van szükség.
Franciaországban Nicolas Sarkozy államfő néhány napja arról beszélt, hogy ellenzi a bankok legfelső szintű vezetői javadalmazásának korlátozását, mert a tehetséges szakembereket és menedzsereket Franciaországban kell tartani. Más megítélés alá vonta viszont a befektetési menedzsereket, akik számára egy-egy jól sikerült üzleti döntés vagyonokat hozhat, de ugyanígy eredményezhet súlyos veszteségeket a munkáltatóknak.
Magyarországi kilátások
A külföldi központok által bejelentett, a bónuszok és juttatások visszafogásáról szóló határozatok a Magyarországon fióktelepként működő bankokat és pénzintézeteket is érintik, legalábbis a lapunknak nyilatkozó felső vezetők válaszaiból ez derül ki.Csak később, a tervek szerint márciusban születik meg a végső döntés a bónuszokkal kapcsolatban, amelyeket francia központi döntés alapján határoznak majd meg a Crédit Agricole csoport tagjánál – mondta el Molontay Tamás, a Calyon Bank Magyarország vezérigazgatója.
Molontay hozzátette: a helyzetnek megfelelően várhatóan mérsékeltebb öszszegeket osztanak ki az idén.
A tavalyinál szerényebb juttatásokra számít Salgó István, az ING Bank Hungary vezérigazgatója is. Mint elmondta: az ING ősszel jelentette be a bónuszok visszafogásával kapcsolatos döntését, ez csoportszinten minden tagra – tehát jogállástól függetlenül a leánycégekre és a fióktelepekre egyaránt – vonatkozik.
Csak később, a tervek szerint márciusban születik meg a végső döntés a bónuszokkal kapcsolatban, amelyeket francia központi döntés alapján határoznak majd meg a Crédit Agricole csoport tagjánál – mondta el Molontay Tamás, a Calyon Bank Magyarország vezérigazgatója.
Molontay hozzátette: a helyzetnek megfelelően várhatóan mérsékeltebb öszszegeket osztanak ki az idén.
A tavalyinál szerényebb juttatásokra számít Salgó István, az ING Bank Hungary vezérigazgatója is. Mint elmondta: az ING ősszel jelentette be a bónuszok visszafogásával kapcsolatos döntését, ez csoportszinten minden tagra – tehát jogállástól függetlenül a leánycégekre és a fióktelepekre egyaránt – vonatkozik.
Korlátoznák a jövedelmeket -->
