A londoni kormány illetékes minisztere azzal védekezett, hogy a gyógyászati eljárások gyors fejlődése miatt rövidebb ideig szükséges bent tartózkodniuk a betegeknek, sok esetben pedig nem is kell befeküdni a kórházba. Az ellenzéki konzervatívok által bemutatott számok szerint a többi EU-tagállam többségében jóval magasabb a 100 ezer lakosra számított kórházi ágyak száma.
Az adott mutató Németországban 829, Csehországban 817, Litvániában 801, Magyarországon 792, Nagy-Britanniában viszont csak 389. A vita céljára összeállított európai statisztikában 32 ország – közöttük EU-tagjelöltek – szerepelnek, ezek sorában a britek a 25. helyen állnak. A kapott fajlagos európai ágyszám mutatók átlaga 590, minden százezer lakosra. A konzervatív árnyékkormány egészségügyi minisztere emlékeztette a munkáspártot egy 2000-ben tett ígéretére.
Ebben még a kórházi ágyak számának 7000-rel való növekedése szerepelt, ehelyett azóta közel 21-ezres csökkenés következett be. A politikus a jelenséget „tébolynak” minősítette, ami oda vezetett, hogy akár egy komolyabb influenza-járvány idején is csődhelyzet áll elő. Az elkerülhetetlen zsúfoltság miatt fordulhat elő, hogy időnként nem lehet betartani a nemek szerint szétválasztást, ráadásul erősen növekszik a bent összeszedhető fertőzések kockázata, mert a fertőző betegek számára nem áll rendelkezésre elkülönítési lehetőség.
A fajlagos ágyszám adat jelentőségének viszonylagosságát egyébként az is jelzi, hogy a britekénél is alacsonyabb az adott mutató a dánoknál (361) és a svédeknél (287). A két skandináv állam köztudottan nem a gyenge szociális és egészségügyi ellátásról híres, hanem az erős közszolgáltatásokról, ezért itt nyilván a jobb körzeti ellátást, illetve az otthoni környezetben, korszerű távfelügyelettel végzett gyógyítást kell keresni az okok mögött.
