Torzult a felsőoktatás is

A felsőoktatási intézmények vezetői, az oktatási kormányzat, s leginkább a cégek vezetői csak remélik, hogy a fiatalok az idén a jelentkezéseknél – hétfőn járt le a határidő – jobban figyelembe vették a munkaerő-piaci igényeket, mint az elmúlt években. De sajnos valószínűbb, hogy folytatódik a negatív trend, s még mindig kevesen szeretnének mérnöknek, informatikusnak, természettudományos szakembernek tanulni.
Egyébként általános piaci igény ma már a hallgatók idegennyelv-ismeretének javítása, a haladó felhasználói szintű számítógépes tudás, illetve a megfelelő kommunikációs és prezentációs készség mellett mind a színvonalas, professzionális, önálló munkavégzés, mind a csapatban történő eredményes együttműködés képességei. Növekszik ugyanakkor az előzetes szakmai gyakorlat fontossága is. Erre hívja fel a figyelmet Friedler Ferenc, a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja, egyetemi tanára is. Úgy véli, a kar nemcsak képzésnek tekinti a diplomaszerzést, hanem a szakmai pálya felépítésének is. „Kiemelten fontosnak tartjuk a hallgatók angolnyelv-ismerete mellett a céltudatosságot, a teambeli szakmai tapasztalatot, illetve az ipari referenciákat. Ennek érdekében féléves szakmai gyakorlatot biztosítunk különböző projektterületeken, nyomon követjük hallgatóink karrierjét” – tette hozzá. Szerinte ez azért működik hatékonyan, mert alacsony hallgatói létszámmal dolgoznak.
Az általános hazai helyzet azonban mást mutat: a képzések tömeges hallgatói, illetve intézményi palettáját. „Támogatandó, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb hányada vegyen részt a felsőoktatásban, de fontos azt is látni – kizárólag objektív, minőségi kritériumok alapján –, hogy mely diploma mennyit ér a piacon” – mondta el a Világgazdaságnak Hudecz Ferenc, az ELTE rektora, egyetemi tanára.
Ettől eltérő véleményt fogalmazott meg lapunknak Bihall Tamás, az MKIK oktatási és képzési alelnöke. Szerinte nem szerencsés az eltömegesedett felsőoktatás, s a munkaerőpiacon ennyi diplomásra nincs szükség. Ma, aki akar, diplomát kap, míg fontos szakmunkák elől elszívják a gyerekeket. Indokolt lenne megszüntetni – persze csak tervszerűen – a 72 felsőoktatási intézmény közül néhányat, különben ezt a piac fogja elvégezni – szögezte le. Minőségi problémák is jellemzik a felsőoktatást: be lehet jutni rossz tanulmányi eredményekkel is, mert az intézmények minél több gyereket szeretnének fölvenni, mivel ezután kapnak normatív támogatásokat.
Bihall kijelentette: számos olyan végzettség van – például a bölcsészettudományi, illetve a kommunikációs képzéseken –, amellyel a hallgatók nem tudnak elhelyezkedni: rengeteg diák tanul ezeken a szakokon, s a túlképzés rendkívüli mértékű. Emellett még mindig kevés a műszaki, természettudományos szakember. Bihall szerint a jelenlegi torz folyamat átalakításában partner a kamara is, ugyanakkor az iskoláknak is változniuk kell.
Az ELTE például dolgozik olyan indikátorlista kialakításán, amely segítséget adhat a jövendőbeli egyetemistáknak, főiskolásoknak és szüleiknek annak megítélésében, hova és milyen szakra érdemes jelentkezni – válaszolt lapunk kérdésére Hudecz. E mutatók között fontos szerepe van a munkaerő-piaci visszajelzéseknek és a munkaadók véleményének is.
Az idén egyébként várhatóan igen keresettek lesznek a gépészmérnök, illetve a különböző felsőfokú informatikai végzettségű fiatalok – derül ki a szociális minisztérium, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK közös, őszi adatfelvételéből. KÁ

Vélemény

Manherz Károly az oktatási minisztérium szakállamtitkára. A kormány évek óta – figyelembe véve a lisszaboni nyilatkozat előírásait is – növeli a műszaki, az informatikai és a természet-tudományos területre felvehető összlétszámot. Az alapképzés, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés államilag támogatott felvehető összlétszáma 2007 óta évente 56 ezer fő, míg a mesterképzéseknél az elosztás pályázati úton történik. Az idén összesen 21 700 államilag támogatott hallgató vehető fel mesterképzésre.

- Országosan: közgazdász, gépész-, villamos-, vegyészmérnök, szoftverfejlesztő, informatikus, a Dél-Alföldön még: biológus, botanikus, zoológus, ökológus, alkotóművészi foglalkozások.

Csökkenés várható

- Országosan: üzletkötő, egyéb mérnökök, egyéb számítástechnikai és műszaki foglalkozások.

Forrás: ÁFSZ

Fotó: AS -->