A most közzétett kamarai prognózis szerint a szigetország GDP-je 2009-ben 2,8 százalékkal fog csökkenni. Januárban még csak 2,2 százalékos mínuszt jósolt a BCC, amely most a 2010-es várakozásait is rontotta: 1,1 százalékos növekedés helyett már csak 0,8 százalékot várnak. A munkanélküliek száma 2010 második felében 3,1 helyet 3,2 millió főre - a brit munakerőállomány több mint tíz százalékára - emelkedhet. Most kétmillió fő van munka nélkül.
A brit gazdaság kibocsátása 2008 utolsó negyedévében 1,5 százalékkal csökkent, ami a nyolcvanas évek óta a legrosszabb eredménynek számít. A BCC elemzői szerint a mostani válság összesen 3,7 százalékkal fogja csökkenteni az ország GDP-jét; az 1992-93-as recessziót ehhez képest enyhén, 2,5 százalékos mínusszal úszta meg az Egyesült Királyság.
A brit feldolgozóipar cégeit tömörítő EEF szintén most nyilvánosságra hozott felmérése arról tanúskodik, hogy a cégek a béreken igyekeznek megspórolni a túléléshez szükséges pénz legalább egy részét. A felmérésben részt vett 600 iparvállalat kétharmadánál fagyasztották be a béreket, vagy készülnek ilyen lépésre a közeljövőben. A megkérdezettek hét százalékánál csökkentek a fizetések.
David Yeandle, az EEF foglalkoztatás-politikáért felelős vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a munkaadók most gyakrabban próbálják bérstoppal, a bérfizetés elhalasztásával vagy a munkaidő átmeneti csökkentésével elejét venni a létszámleépítéseknek, mint ami a korábbi recessziók idején jellemző volt. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a szakszervezetek is szokatlanul nyitottak a megszorítások iránt; a Jaguar Land Rover dolgozói például - a szakszervezetek buzdítására - a múlt héten megszavazták a négy napos munkahét bevezetését és fizetésük egy éves befagyasztását.
Az EEF adatai szerint a feldolgozóipari cégek 23 százaléka csökkentette a heti munkaidőt, és 18,6 százalékuknál vannak hasonló tervek. Az autógyárak mellett például az építőipari eszközöket gyártó JCB és a Hawick Knitwear ruházati cég is a munkaidő rövidítése mellett határozott. Az EEF támogatja a brit szakszervezeteket tömörítő TUC azon követelését, amely szerint a kormányzatnak támogatnia kellene a rövidített munkahétre áttérő és ezzel munkahelyeket megtartó vállalatokat.
A válságkezelésre fordított összegek emelkedése és az adóbevételek csökkenése ugyanakkor egyre súlyosabb helyzetet teremt a brit államkincstárban. Sajtóértesülések szerint Alistair Darling pénzügyminiszter az áprilisban közzéteendő költségvetési tervezetben adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket lesz kénytelen kilátásba helyezni a recessziót követő évekre. A jelenlegi tervek szerint öt év alatt 500 milliárd fonttal nőne a brit államadósság, amely ily módon - a történelemben először - túllépné az ezer milliárdos szintet.
