Az egyik becslés szerint az elenyészett értéktömeg elérheti a 80 milliárd dollárt. Kínában két kiemelt intézmény foglalkozik az évek során hatalmasra duzzasztott tartalékok kezelésével. Az ismertebb, a China Investment Corporation (CIC), amelyet 2007-ben hoztak létre, ennek a világ negyedik legnagyobb szuverén vagyonalapjaként kellett volna a lehető legjobb hozamokról gondoskodnia, a reá bízott 200 milliárd dollár ellenében.
Ennél jóval titokzatosabb a külföldön SAFE (State Administration of Foreign Exchange) rövidítés alatt ismert intézmény, amely az ország közel 2000 milliárd dolláros tartalékait kezeli. Ez utóbbi tevékenységét sötét homály övezi, a műveleteibe és a gazdálkodás eredményeibe csak a legfelsőbb állam vezetőknek van bepillantásuk, az utóbbi két évben összejött hatalmas veszteségekről is csak vezető politikai körökben tudnak.
A SAFE – nyilván kormányzati egyetértéssel – 2007-ben elégelte meg, hogy gyenge hozamú államkötvényekben és még gyengébb reálhozamú betétekben fekszenek az – akkor már jócskán ezer milliárd felett járó – tartalékok. Az időben még évtizedekre visszavezethető tapasztalatok alapján intettek arra kommentátorok, hogy a részvények – történelmileg – jóval nagyobb hozamokkal kecsegtetnek. Az amerikai pénzügyminisztérium egyik becslése szerint 2006 közepéig a kínai tartalékokból mindössze 4 milliárd dollárnyi összeget fektettek amerikai részvényekbe, ami egy évvel később már valahol 30 milliárd dollár körül járt, tavaly nyáron pedig elérte a 100 milliárd dollárt.
A SAFE vezetőit a 2007 nyarán kipattant ingatlanválság és a subprime hitelek elértéktelenedése sem késztette a befektetési gyakorlat módosítására, így a tavaly őszi-téli piaci összeomlás idején már mintegy 160 milliárd dollár feküd részvényekben. Ebből úszott el mintegy 80 milliárd dollár – állítja a nagy befolyású külügyi tanács (CFR – Council on Foreign Relations) egyik szakembere. Mindebből a kínaiak szinte semmit sem tudnak, a veszteségek miatt felelősségre vonásról pedig végképp nincs hír. Némileg más a helyzet a szuverén vagyonalappal (CIC), amely a működésének elején látványos veszteségekkel szembesült, a Blackstone zárt befektetési társaságba és a Morgan Stanley-be fektetett összegei után 4 milliárd dollárt bukott. Ebből lett nyilvános és látványos számonkérés, jóllehet az összeg csak mintegy huszada annak, ami a SAFE-tartalékkezelőnél tűnt el.
A CIC vezetése ezt követően visszavonult a korábban nyilvánosan folytatott befektetésektől, a titkolózás közben azonban javultak az üzleti mutatói, és tavaly mintegy 10 milliárd dollárnyi hozamot ért el, igaz ezt különösen nagy biztonságot nyújtó portfoliójának köszönheti. A SAFE-hatalmas veszteségeinek – amerikai források általi – kiszivárogtatását nem lehet nem összefüggésbe hozni a kínai miniszterelnök múlt heti nyilatkozatával.
Ven Csia-pao bizonyos aggályainak adott hangot az ország által felhalmozott hatalmas dollár értékállósága miatt, ami felért egy figyelmeztetéssel Washington számára, nehogy könnyelmű pénzügyi politikával veszélyeztesse a valutája stabilitását. Erre válaszolva az amerikai elnöki szóvivő kijelentette, hogy nincs biztonságosabb befektetési lehetőség, mint amit az USA kínál, főleg annak okán, hogy az Obama kormányzat eltökélt módon igyekszik visszatérni az óvatos fiskális kurzushoz. Az elnök gazdasági főtanácsadója, Lawrence Summers – a The Wall Street Journal által idézett nyilatkozatában – közölte, hogy a „pénzszivattyú működtetése” a helyezet további romlását van hivatva megállítani, és az eljárást az idő igazolni fogja.
