Holott a vízi szállítás energiahatékonysága sokkal jobb, mint a közúti fuvarozásé. Vízen ugyanannyi üzemanyag több mint két és félszer annyi árut mozgat meg, mint a közúti vagy vasúti. Egy liter üzemanyag segítségével egy kilométer távolságra eljuttatható áru közúton 50 tonna, vasúton 97 tonna, vízi úton 127 tonna. Bár jelenleg visszaesett az európai gazdaság, hosszú távon mégiscsak az árufuvarozás növekedésével kell számolni. Egyes becslések szerint harmadával nő a fuvarozás volumene 2015-re. Ehhez képest a Duna hajózható, 378 kilométeres magyar szakaszán vízállástól függően több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását: lassítják az áru útját, illetve korlátozzák az egyszerre szállítható mennyiséget. Tény, hogy jelenleg az ország területére vetített vízi út hossza az EU-ban átlagos, azonban a hálózatunk kihasználtsága és minőségi jellemzői lényegesen rosszabbak.
A vízi szállítás, mivel a hajók mögött soha nem kell cammogni az autópályán, és várni sem kell rájuk a vasúti átjáróban, gyakran kiesik az átlagemberek látóköréből - fogalmaz Litvai János, a MAHART Duna-Cargo Kft. igazgatója. Pedig a vízi szállítás a leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő szállítási forma. Az energiahatékonyságot az egy liter üzemanyag segítségével egy kilométer távolságra eljuttatható áru súlya fejezi ki: ez közúton 50 tonna, vasúton 97 tonna, vízi úton pedig 127 tonna. Vagyis a vízen ugyanannyi üzemanyag több mint két és félszer annyi árut képes megmozgatni. A környezetvédelmi „versenyben” is a vízi szállítás „nyer”: a belvízi hajózás teljes külső költsége számítások szerint jelenleg 1 000 tonna-kilométerenként 10 euró. Összehasonlításképpen ugyanez közúton 35 euró, vasúton pedig 15 euró. Ha a belvizeken elszállított rakományokat közúton juttatnák célba, Európa levegője 10 százalékkal szennyezettebb lenne, mint ma. Ennek ellenére a dunai hajózás mintha „mostohagyerek” lenne - mutat rá a vezető. Az autópályák horribilis fejlesztési költségeihez mérten a döntéshozók alig fordítanak a vízi utak hajózhatóságára, gyakran még a legszükségesebb kotrási, szabályozási lépéseket sem teszik meg, illetve halogatják.
A Duna hajózhatósága annak ellenére is gyenge, hogy az országot nemzetközi egyezmények köteleznék annak biztosítására. Ezt a kötelezettség-vállalást a magyarországi Duna-szakaszra a nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetését tartalmazó 2000. évi kormány és a 2002. évi KöViM rendelet szabályozza. A kétirányú („hajókaravánok találkozása tilos” korlátozást kiküszöbölő), 24 órás forgalom megköveteli a hajóút 120–180 méteres szélességét, az ezer méteres legkisebb kanyarulati sugarat. Bár egy jól karbantartott folyamszakaszt nem lehet látványosan átadni, mint néhány kilométer autópályát, a vízi szállítás ennek ellenére nagyobb figyelmet és beruházásokat érdemelne. Akár úgy is, mint a környezet védelmének, a közutak terhelését is csökkentő, fajlagosan legolcsóbb módja - vélekedik a szakember.
