Tovább romló gazdasági kilátások

A nemzetközi recesszió a magyar gazdaságot egy igen gyenge kiinduló helyzetben érintette – írja a jegybank inflációs jelentése. A mezőgazdasági szektor kiugró teljesítményét leszámítva a versenyszféra ágazatainak kibocsátása már a harmadik negyedévben is mérséklődött, a külső és belső makrogazdasági feltételek utolsó negyedévi további romlása pedig a GDP erőteljes, éves alapon 2 százalékos csökkenését okozta.

A kibocsátás gyors visszaeséséhez a vállalatok a bérdinamika visszafogásával és a foglalkoztatottak számának csökkentésével alkalmazkodtak, ám ennek mértéke elmaradt az értékesítések szűkülésétől. Mivel a gyenge kereslet áraik emelését nem tette lehetővé, a fajlagos munkaköltségek elmúlt időszaki növekedése tovább rontotta a vállalati szektor jövedelmezőségét.

Az év végén és az ez év januárban folytatódott a gyors dezinfláció. A mérséklődést főként a nemzetközi nyersanyagárak csökkenése okozta, de érződött a visszaeső hazai kereslet hatása is. Az iparcikkek inflációs mutatója a számottevően gyengülő forintárfolyam ellenére sem gyorsult, a piaci szolgáltatások árnövekedési üteme tovább csökkent.

A jegybank alap-előrejelzésében arra számít: a külső kereslet és a hitelezés alakulásában sem történik számottevő javulás az elkövetkező néhány negyedévben. Némi fellendülésre 2010 elejétől számíthatunk. Ám nem zárható ki az európai konjunkturális helyzet és a hiteldinamikák tartósabb romlása, ami az alappályánál kedvezőtlenebb irányba mutató GDP kockázati eloszlásában jelenik meg. A rövid távú gazdasági teljesítmény szempontjából lefelé mutató kockázatot jelent – ám az ország külső finanszírozási helyzetén javít –, ha a háztartások a növekvő jövedelembizonytalanság miatt a feltételezettnél jobban növelik a megtakarításaikat.

A vártnál nagyobb gazdasági visszaesés a kormányzatot költségvetési intézkedések meghozatalára késztette. Ezek részben a rövid távú kiigazítást, részben egy finanszírozási szempontból fenntarthatóbb államháztartás kialakítását szolgálják. Az MNB prognózisában a február 16-án bejelentett intézkedéscsomag megvalósulásával számolt.

Mivel a kormányzati csomag a termelőtevékenységek nettó állami elvonását mérsékli a nem termelőtevékenységekkel szemben, a gazdaság növekedési potenciálja és a reálgazdasági felzárkózás szempontjából hosszú távon kedvező a hatása. Csökkentve a vállalati szektor adóterhelését, a költségvetési intézkedések egyik oldalról élénkítik a munkakeresletet és a beruházásokat. Ám az indirekt adók emelése és a kiadási intézkedések átmenetileg a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és fogyasztási kiadásait is mérséklik, és így az első két évben erősítik a GDP visszaesését. Ám 2011-től a kínálati oldali tényezők dominanciája érvényesülhet.

A bejelentett kormányzati intézkedések a mai információk alapján elegendőnek tűnnek a

3 százalék alatti GDP-arányos eredményszemléletű hiány eléréséhez, ám 2010-re a 3 százalék alatti hiány tartásához további részletes intézkedésekre lehet szükség, bár a jövő évre nézve már jelentett be a kormány olyan lépéseket, amelyeket még nem tudtak figyelembe venni a jegybanki elemzők a jelentés elkészítésekor.

A külső konjunktúra átmeneti visszaesése az idén mérsékli az exportszektor termelését, 2010-re azonban némi korrekcióval lehet számolni. A romló konjunkturális helyzet a vállalati és lakossági szektorban is a kiadások visszafogását eredményezi. A vállalatok a csökkenő értékesítésekhez a foglalkoztatás mérséklésével és a bérezés visszafogásával alkalmazkodnak, ám jövedelmezőségük romlása csak 2010-re állhat meg. A növekvő lakossági jövedelembizonytalanság a szektor megtakarítási hajlandóságának növekedéséhez vezethet.

A kedvezőtlen konjunkturális helyzetre erősít rá a pénzügyi szektor prociklikus viselkedése is. A romló jövedelmezőség miatti hitelkereslet-visszaesést kínálati oldalról mélyíti a bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandósága. Amellett, hogy a hitelezési aktivitás mérséklődése visszaveti a beruházásokat, a forgóeszköz-hitelezés szigorodása egyes alágazatokban a termelés fenntartását is megnehezíti.

A belföldi felhasználás erőteljes csökkenése miatt az importdinamika radikálisan mérséklődik, emiatt – az export visszaesése ellenére – a külkereskedelem öszszességében pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. A jegybank alapfeltevéseinek érvényessége esetén (290 forint/eurós árfolyam, 50 dollár körüli olajár, s a bejelentett kormányzati intézkedések megvalósulása) az infláció az év második felében 3 százalék fölé emelkedhet. Ennek elsődleges oka a kormányzati áfa- és egyéb indirektadó-emeléseinek hatása, az e hatásoktól megtisztított fogyasztóiárindex-növekedés a teljes előrejelzési horizonton az inflációs cél alatt maradhat. Egyrészt a kedvezőtlen globális konjunkturális környezet az importált áremelkedési nyomást rövid távon tovább fékezheti. Másrészt a visszaeső hazai aktivitás középtávon is igen alacsony inflációs környezetet eredményezhet.

Az alappályához képest enyhén felfelé mutató inflációs kockázatokat lát az MNB. Míg az alappályában feltételezettnél erőteljesebb gazdasági visszaesés lefelé, a forinteszközöktől elvárt prémium kedvezőtlenebb alakulása felfelé tolhatja az inflációs pályát. A külső egyensúly erőteljesen javulhat, főként a lakosság megtakarítási hajlandóságának emelkedése miatt. Ám a vállalati szektor adóterhelésének mérséklése és a szigorúbb hitelfeltételek is a finanszírozási pozíció javulását okozzák.