Az olaszok és a spanyolok immár nem Európa páriái, olcsóbban vesznek fel hitelt, mint a franciák, Németországot is hamarosan beérhetik
Olaszország és Spanyolország állami hitelfelvételi költségei Németországhoz viszonyítva 16 éve nem látott alacsony szintre estek. A befektetők jutalmazzák Rómát és Madridot a költségvetési fegyelemért, miközben egyre inkább aggódnak az euróövezet más részein növekvő államadósság miatt. Átalakul az európai állampapírpiac.
- A 10 éves olasz állampapírok hozama és a német Bundok közötti felár – amely az Olaszországnak történő hitelezés kockázatának egyik legszorosabban figyelt mutatója – decemberben 0,7 százalékpont alá szűkült, ami 2009 vége óta a legalacsonyabb szint.
- Spanyolország erőteljes gazdasági növekedése segített abban, hogy a 10 éves kötvényeinek Németországhoz viszonyított felára 0,5 százalékpont alá csökkenjen. Ez szintén a legalacsonyabb szint az euróövezeti válság előtti időszak óta, amikor a magas adósságállomány mindkét ország hitelfelvételi költségeit megemelte, és felerősítette az aggodalmakat az eurózóna esetleges szétesése miatt.
A periféria és az eddig biztonságosabb befektetésnek tartott országok – például Franciaország, Belgium és Ausztria – között egyfajta összeolvadást látunk
– mondta a Financial Timesnak Ales Koutny, a Vanguard vagyonkezelő nemzetközi kamatstratégiákért felelős vezetője. „A piacok ugyan nem felejtenek, de megfelelő feltételek mellett hajlandók lapozni” – tette hozzá.
Az alapkezelők egyre inkább megkedvelték az olasz és a spanyol állampapírokat a dél-európai gazdaságok általános fellendülése közepette, és egyre inkább hajlanak arra, hogy már nincs értelme ezeket az adósokat az euróövezet kockázatosabb „perifériájaként” kezelni.
Eközben Franciaországban – amelyet hagyományosan a blokk egyik legbiztonságosabb gazdaságának tartottak – a hatalmas költségvetési hiány és a politikai bizonytalanság Spanyolország fölé tolta a hitelfelvételi költségeket. Még Németországot, az euróövezet de facto menedékországát is átértékelte a piac, miután Merz kancellár bejelentett egy ezermilliárd eurós gazdaságfejlesztési programot, amelyet hatalmas hitelfelvétellel finanszírozna.
Koutny szerint a 10 éves német kötvényekhez viszonyított felárak jövőre tovább szűkülhetnek:
- Olaszország esetében 0,5–0,6 százalékpontra,
- Spanyolország esetében pedig 0,3–0,4 százalékpontra.
A befektetők Spanyolország javuló gazdasági pályájára és Olaszország fegyelmezett fiskális politikájára hivatkoznak. Mindez hozzájárul a fiskális kockázatok általános csökkenéséhez ezekben az országokban, valamint más korábbi adóssággócokban, például Görögországban is.
Ken Egan, a KBRA hitelminősítő európai szuverén adósságért felelős igazgatója szerint Dél-Európa javuló gazdasági kilátásai „két Európa történetét” rajzolják fel: az északét és a délét. A dél-európai gazdaságok határozott fordulatot hajtottak végre a krónikus államháztartási hiánytól, míg például Franciaország egyre erősebben küzd a költségvetési hiánnyal.
A hitelminősítők – köztük az S&P – előrejelzése szerint Franciaország államadóssága a GDP 120 százalékát érheti el a következő években.
Itt a spanyol csoda?
Spanyolország a világ leggyorsabban növekvő nagy fejlett gazdasága lehet 2025-ben immár második egymást követő évben. A turizmus, az alacsony energiaárak és az uniós források kombinációjának köszönhetően az IMF idén 2,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az országnak.
A növekvő adóbevételekkel együtt ez a dinamika a spanyol költségvetési hiányt a GDP 3,2 százalékáról 2,5 százalékra csökkentheti 2024 és az idei év között – a spanyol jegybank előrejelzése szerint.
Az olaszokat a fiskális fegyelemért díjazza az európai állampapírpiac
Az olasz gazdaság ennél jóval kevésbé látványos növekedésre képes: a GDP várhatóan 2027-ig is 1 százalék alatt marad.
A befektetők ennek ellenére kedvezően viszonyulnak Giorgia Meloni miniszterelnökhöz, akinek jobboldali kormánya erős elkötelezettséget mutat a hiánycsökkentés iránt,
annak ellenére is, hogy a megélhetési költségek emelkedése komoly nyomást gyakorol a munkavállalókra.
Közgazdászok szerint Róma végre kezdi learatni a korábbi, az adóelkerülés visszaszorítását célzó erőfeszítések gyümölcsét is, ami növeli az állami bevételeket. Az olasz kormány előrejelzése szerint
- a 2023-ban még 7,2 százalékos költségvetési hiány
- 2025-re 3 százalékra csökkenhet, ami lehetővé tenné, hogy az ország a vártnál gyorsabban kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól,
- éppen akkor, amikor Párizs várhatóan túllépi a Brüsszelben elfogadott hitelfelvételi célokat.
Más pályán focizhatnak az olasz és a spanyol kötvények
Abszolút értelemben az olasz és a spanyol hitelfelvételi költségek továbbra is magasak a Covid-járvány előtti, rendkívül alacsony vagy negatív kamatkörnyezethez képest.
Idén Olaszország költségei nagyjából 3,5 százalék körül stagnáltak, míg Spanyolországé közel 3,3 százalékra emelkedett.
Az azonban, hogy ezek az országok egyre közelebb kerülnek a korábban sokkal biztonságosabbnak tartott európai államokhoz, azt jelenti, hogy államkötvényeik megítélése „egy teljesen más szintre kerül” – mondta James McAlevey, a BNP Paribas Asset Management globális aggregált és abszolút hozamú befektetésekért felelős vezetője.
Mindez elkezdi megnyitni a globális kereslet lehetőségét e piacok iránt egy szélesebb befektetői kör számára
– tette hozzá McAlevey, megjegyezve, hogy a hagyományosan rendkívül óvatos jegybanki tartalékkezelők is elkezdhetik fontolóra venni az olasz vagy spanyol államadósság vásárlását devizatartalékaik befektetésekor.
Ajánlott videók
