Elszállnak a költségvetések

Nemrég még elképzelhetetlennek tartott költségvetési hiányszámok jelentek meg számos ország 2009-re vonatkozó kormányzati és/vagy jegybanki előrejelzésében. A fiskális fegyelem szempontja különösen a fejlett államokban „értékelődött le” látványosan az elmúlt hónapokban. A költségvetések ugyanakkor sehol sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a válság két irányból is nagy nyomást jelent. Miközben folyamatosan ott lebeg az állami gazdaságélénkítés kényszere, ezzel párhuzamosan éppen a beavatkozáshoz szükséges adóbevételek csappannak meg a növekedés visszaesése miatt.

A bankmentésben és gazdaságélénkítésben rendkívül aktívnak mutatkozó Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb és újabb saját deficitrekordokat állít fel. Az USA a 2009-es pénzügyi év első felében minden korábbinál nagyobb, 956,8 milliárd dolláros hiányt halmozott fel, miközben tavaly az egész éves érték 454,8 milliárdot tett ki. Az élénkítések, illetve az összeroppanás szélén álló pénzügyi óriások megmentésére költött összegek miatt a várakozások szerint a világ legnagyobb nemzetgazdaságában a GDP 13,1 százalékát is elérheti a teljes idei hiány. A brit közszféra közel 9 milliárd fontos februári hitelfelvétele ugyanakkor a legmagasabb feljegyzett havi érték, és valószínű, hogy London módosítani lesz kénytelen 8 százalékos hivatalos hiányprognózisát.

A globális kereslet visszaesése miatt valószínűleg még az energiaexportjából óriási valutatartalékokat felhalmozott Oroszország is kölcsönfelvételre kényszerülhet, erre az elmúlt tíz évben nem volt példa – mutat rá az FT.com. Miután a tartalékokból 200 milliárd dollárt már „eltüntetett” a rubel elleni valutapiaci spekulációk kivédése, a fennmaradó 384 milliárdot felemésztheti a többek között a kormány 90 milliárd dolláros élénkítő csomagja miatt az idén 7,3, 2010-re pedig 5 százalékosra becsült költségvetési hiány. Oroszország helyzetét az is komplikálja, hogy miközben az államadósságot nagyrészt törlesztette Moszkva az elmúlt évtizedben, ezzel párhuzamosan a cégek és háztartások 549 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel nyugati bankoktól, és a teljes állomány közel 13 százalékánál jelentkezhetnek törlesztési gondok az év végéig.

A még szintén kirívó hiánycélokkal előálló államok többsége ugyanakkor nem a válság által igen súlyosan érintett kelet- és kelet-közép-európai régióból került ki, hanem a nyugati „régi” uniós tagállamok közül. A korábban növekedési éllovasnak számító, de időközben bankmentési akciókba bonyolódott íreknél az euróövezetben valószerűtlenül magas, 10,75 százalékos célt igyekszik „teljesíteni” Dublin, s az 1936–39-es polgárháború óta a legmélyebb recesszióba süllyedő spanyoloknál is jóval a GDP 8 százaléka fölé kúszik a hiány. Ezekhez vagy akár a szintén lelkesen élénkítő franciák 6 százalékához képest az IMF segítségét igénybe vevő Lettország vagy Románia 5-5 százalékos irányszámai akár még szerénynek is mondhatók.

Az idei első negyedben ugyanakkor már teljesült az éves hiányterv 77,5 százaléka, 58 milliárd forinttal rosszabb volt az első három hónap szaldója, mint 2008-ban.

A büdzsé bevételeit a tervezettnél nagyobb viszszaesés, a csökkenő kiskereskedelmi forgalom, a kevesebb foglalkoztatott, illetve a cégek csökkenő jövedelmezősége is kedvezőtlenül érinti.

Az idei első negyedben ugyanakkor már teljesült az éves hiányterv 77,5 százaléka, 58 milliárd forinttal rosszabb volt az első három hónap szaldója, mint 2008-ban.

A büdzsé bevételeit a tervezettnél nagyobb viszszaesés, a csökkenő kiskereskedelmi forgalom, a kevesebb foglalkoztatott, illetve a cégek csökkenő jövedelmezősége is kedvezőtlenül érinti.-->