Szégyenteljes fizetési botrány az EKB-nál, Christine Lagarde-ra más szabályok vonatkoznak, így lett az EU legtöbbet kereső hivatalnoka
Christine Lagarde évente mintegy 140 ezer eurót kap a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) igazgatótanácsi tagjaként, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tiltja a munkatársak számára a harmadik féltől származó kifizetések elfogadását.
Az EKB egyes alkalmazottai belső üzenőfalakon kifogásolták az elnök BIS-től származó javadalmazásának kezelésében tapasztalható kettős mércét. A BIS a jegybankok számára 1930-ban létrehozott intézmény, a jegybankok jegybankjának is nevezik.
Vizet prédikál, bort iszik
– írta egy EKB-alkalmazott a Financial Times (FT) által látott képernyőképek szerint.
Lagarde a világ 18 vezető jegybankára közé tartozik, akik a BIS igazgatótanácsában ülnek. Mindannyian jogosultak éves fix díjazásra és részvételhez kötött változó díjakra, a BIS azonban egyedileg nem hozza nyilvánosságra a kifizetéseket.
Lagarde a legjobban fizetett uniós hivatalnok - a kiskapukat kihasználva
Fabio De Masi német és Dick Erixon svéd európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában Lagarde pénteken először hozta nyilvánosságra, hogy
- 2025-ben 130 457 svájci frankot kapott a BIS-től, ami mintegy 140 ezer eurónak felel meg.
- 2024-ben az EKB-tól 466 ezer euró alapfizetést és
- 135 ezer euró béren kívüli juttatást kapott.
- A mintegy 741 ezer euróra (több, mint 280 millió forintra) becsült teljes javadalmazásával Lagarde az Európai Unió legjobban fizetett tisztségviselője.
Más jegybankok eltérően kezelik a BIS-díjazást. Az amerikai jegybank (Fed) elnöke, Jay Powell és az angol jegybank kormányzója, Andrew Bailey nem veszik fel a BIS-től járó díjazást;
a Fed esetében az amerikai jogszabályok tiltják, hogy tisztségviselők külföldi intézménytől pénzt fogadjanak el.
A Banque de France – azon kevés jegybank egyike, amely nyilvánosságra hozza kormányzója BIS-díjazását – a fix díjazás felét visszautalja az intézménynek.
Az EKB személyzeti szabályzata szerint az alkalmazottak nem fogadhatnak el „harmadik felektől származó kifizetéseket szakmai feladataik ellátásával összefüggésben”, és ha ilyen kifizetést ajánlanak fel, azt „az EKB részére kell teljesíteni”.
A jegybank az FT-nek közölte, hogy
az elnök „nem minősül munkavállalónak”, így „nem tartozik a személyzeti szabályok hatálya alá”,
hanem „az EKB magas szintű tisztségviselőire vonatkozó külön magatartási kódex” érvényes rá.
Az FT által látott egyik névtelen bejegyzés szerint azonban
Lagarde külső díjazást kapott olyan tevékenységért, amely az EKB-elnöki feladatai részének tűnik. Ez az EKB szabályai szerint – legalábbis a rendes munkatársak esetében – nem megengedett.
Egy másik bejegyzés szerint a jegybank humánerőforrás-osztálya egy, közös BIS-projektről érdeklődő EKB-alkalmazottnak azt mondta, hogy nem fogadhat el további díjazást.
Mi, halandók nem vehetjük fel a BIS-juttatást
– állt egy harmadik bejegyzésben.
Az EKB az FT-vel közölte, hogy
- munkatársai „nem fogadhatnak el díjazást az EKB-feladataik ellátása során végzett tevékenységekért”.
- Az ügyet ismerő személy szerint ez vonatkozik arra az EKB-alkalmazottra is, aki elkíséri Lagarde-ot a BIS igazgatótanácsi üléseire.
Amit szabad Jupiternek... kettős fizetési mérce az EKB-nál
A jegybank szerint Lagarde esete eltérő, mivel a BIS igazgatótanácsi tagság „a BIS irányítási döntéseiben való részvételt, irányítási felelősséget és ehhez kapcsolódó jogi kockázatokat” jelent. „E felelősségekre tekintettel az elnök a BIS által fizetett díjazásban részesül.”
Az EKB közlése szerint a BIS-tevékenységekben részt vevő munkatársak „nem rendelkeznek [Lagarde-hoz] hasonló irányítási és jogi felelősséggel, ezért a személyzeti szabályok szerint nem fogadhatnak el díjazást ezekért a tevékenységekért”.
Az ügyet ismerő források szerint Lagarde elődei, Mario Draghi és Jean-Claude Trichet gyakorlatát követte, akik szintén felvették a BIS-juttatást. Draghi és Trichet nem kívánt nyilatkozni.
A jegybank hozzátette: a munkatársak kaphatnak díjazást „az EKB-feladataikhoz nem kapcsolódó és az EKB-n kívül végzett külső tevékenységekért, amennyiben ehhez előzetes írásbeli engedélyt szereztek, és azt szabadidejükben végzik”. „Nagyon korlátozott” számú esetben adtak ilyen engedélyt BIS-projektekre, amelyek nem az „EKB-feladatok” körébe tartoztak.
Az "elszámoltathatatlan jogi erőd" ?
Az EKB-n belüli bírálatok szélesebb körű aggodalmakat tükröznek az intézmény belső irányításával kapcsolatban. Tavaly nyáron a személyzeti bizottság azzal vádolta a vezetést, hogy „elszámoltathatatlan jogi erődként” működteti az intézményt.
A munkatársakkal szembeni bánásmód „széles körű panaszokhoz vezetett a kivételezésről… magas kiégési arányról és a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák kiszolgáltatottságáról”.
Októberben az EKB-dolgozókat képviselő szakszervezet pert indított az intézmény ellen, „cenzúrával” és „megfélemlítéssel” vádolva azt a munkaügyi kapcsolatok körüli, régóta tartó, éles konfliktus legújabb eszkalációjaként.
Az EKB a bírósági eljárást nem kívánta kommentálni. Korábban azt közölte az FT-vel, hogy „szilárdan elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága és a jogállamiság mellett”, és a munkatársak számára „több csatornát, köztük névtelen bejelentő eszközt” biztosít annak érdekében, hogy „minden elfogadhatatlan magatartást kivizsgáljanak és gyorsan kezeljenek”.
