Eljött az idő, döntő órák várnak a magyar gazdaságra: Varga Mihály olyat tehet a Magyar Nemzeti Bank élén, mint még soha – másfél év után kamatvágás kezdődhet

Ismét ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a keddi kamatdöntő ülésén másfél év után először nyúlhat hozzá az alapkamathoz. Erre a tavaly decemberben végrehajtott kommunikációs fordulat legalább akkora lehetőséget ad, mint a januári infláció. Az év első hónapjában jócskán a jegybank 3 százalékos célja alatt, 2,1 százalék volt az átlagos fogyasztói áremelkedés, ilyen alacsony szinten utoljára 2018 februrárjában, 8 éve volt a hazai drágulás üteme. Ráadásul a forint is jól vészelte át az elmúlt hónapok geopolitikai történéseit, tehát minden adott ahhoz, hogy 2024 szeptembere után a újrakezdje a jegybank a monetáris lazítást. Ha így lesz, akkor Varga Mihály tavaly márciusi beiktatása óta jegybankelnökként első ízben csökkentheti az alapkamatot.

Eljött az idő: másfél év után először csökkentheti az alapkamatot az MNB és először Varga Mihály

"A januári inflációs adat megérkezését megelőzően a várakozásom az volt, hogy februárban még nem vág kamatot a jegybank, és inkább kivár például márciusig, az új inflációs jelentés megjelenéséig, vagy áprilisig, a választásokhoz kapcsolódó volatilisebb időszak remélhető befejezéséig. A januári infláció után azonban a várakozásom átbillent" – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Januárban ugyanis nagyot zuhant a pénzromlás üteme a decemberi 3,3 százalék után 2,1 százalék volt az infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami januárra egy kiemelkedően alacsony adat. 

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy ezt követően márciusban bekövetkezhet még egy ugyanekkora kamatvágás, majd egy szünetet követően az év közepe táján még 1 vagy 2. Most tehát az a várakozása, hogy a jegybank kamatot csökkent kedden, persze ez a kockázati tényezők miatt egyáltalán nem vehető biztosra.

Ezeket mérlegeli most a jegybank

Ami biztosan a lazítás mellett szól, az az inflációs szint, illetve a viszonylag stabil forintárfolyam. Ez a kettő persze nem is olyan magától értetődő, mint amilyennek hangzik, az elmúlt években nem szoktunk ezekhez hozzá. A forint továbbra is erősnek számít, tavaly év eleje óta az euróval szemben több mint 7 százalékkal, a dollárral szemben pedig 20 százalékkal erősödött, ráaádásul a jegybank decemberi kommunikációs fordulatát is jól vette, azóta még alacsonyabb szinten is van. Az akkori 381 forintnál lévő támaszt áttörte, és jelenleg is 380 alatt van az árfolyam az euróval szemben.

A jegybanki lazítás mellett szól a nemzetközi kamatkörnyezet is. Míg ugyanis az MNB az elmúlt 1,5 évben változatlanul hagyta az irányadó rátát, addig a régiós és nagy jegybankok többsége lazított

• az Európai Központi Bank tavaly négyszer vágott, irányadó rátája jelenleg 2 százalék. 
• a Fed alapkamata 3,5-3,75 százalék a tavalyi 3 vágás után.
•  a lengyel jegybank irányadó rátája 5,75 százalékról 4 százalékra,
•  míg a csehé 4 százalékról 3,5 százalékra csökkent. 

Ezen országok, országcsoportok többségében (az eurózónát kivéve) idén is várható kamatcsökkentés. Ez azt jelenti, hogy egy 25 bázispontos lazítás után a magyar kamat még mindig érdemben meghaladja a régiós átlagot, még mindig érdemes idehozni a pénzt, még mindig fenn tudja tartani a carry trade az árfolyamot. Ezt az is támogatja, hogy a piaci érzékelésben fokozatosan megjelenik a stabilabb forintárfolyam, azaz hogy a korábbiakkal szemben nem kell bekalkulálni egy gyengítő hatást. 

Egyetlen régiós ország van, ahol nem történt lazítás és ahol az alapkamat a magyarral megegyezően 6,5 százalék, ez pedig Románia. Ott viszont az infláció a 10 százalékot közelíti, tehát egy 2,1 és egy közel 10 százalékos infláció esetében nem biztos, hogy szükséges ugyanazon kamatszint fenntartása, még akkor sem, ha a 10 százalékos inflációban vannak egyedi tételek, adóemelések – véli Regős Gábor.

Óvatosabb monetáris politikár vár Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztály vezető elemzője aki 50-50 százalék esélyt adna arra, hogy 25 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre vagy erős jelzés mellett kivár még a jegybank. Úgy látja, forint erősödését segítette, hogy némiképp lefelé tolódott a várt Fed-kamatpálya is, és a mostani piaci árazások alapján 3 kamatvágás jöhet az amerikai jegybanktól az idei év során, szemben a korábbi 2-vel.  

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai monetáris szempontból a januári adatban kiemelten fontos, amit a jegybank is figyel, az a havi ráta, hogy mekkora volt az év eleji átárazás az egyes termékeknél. Az év eleji átárazások szerepe jelentős, sok vállalat csak ekkor emel árat, 

A januári adat ebből a szempontból bizakodásra ad okot, a teljes fogyasztói kosarat, illetve a piaci szolgáltatásokat is tekintve 2019 óta most volt a legkisebb januári áremelkedés, amely jelzi, hogy nincs árnyomás a gazdaságban. A visszafogott árazást támogatta a forint erősödése és az üzemanyagárak mérséklődése, amely költségoldalról támogatta a vállalatokat. Mindenesetre nagyobb valószínűségét adja annak, hogy a monetáris tanács megvárja a februári inflációs adatot, hogy pontosabb képe legyen az árfolyamatokról, az adatvezérelt döntéshozatal érdekében. 

A Barátság elzárása is kockázati tényező lett időközben

Molnár szerint a geopolitikai konfliktusok kapcsán is jelentős a bizonytalanság, ami negatívan érinti a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Az orosz-ukrán háborúban nem következett be érdemi fordulat, miközben az Iránnal szembeni konfliktus sem csillapodott

Január 27. óta nem jön a vezetéken kőolaj, emiatt a kormány bejelentte, hogy hozzányúl a stratégiai olajkészlethez, ezzel párhuzamosan a Mol pedig 500 ezer tonna kőolajat rendelt meg tengeri úton. Bár az ország ellátása a kormány szerint hónpaok biztosított, Regős a legfontosabb kockázati tényezők között említette a kőolajellátást, aminek árfolyamra gyakorolt kockázata is szerinte jelentős lehet, igaz eddig ez az árfolyamban nem vagy csak nagyon minimálisan jelent meg. Szerinte ha sikerül is az ellátást a horvát vezetéken át biztosítani, akkor is egy drágább megoldás lesz, ami rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét és így gyengíti a forintot, illetve már önmagában is emeli az inflációt. És itt már a "ha sikerül" is egy nagy kérdés – mintha egyébként a piac inkább azt várná, hogy az ukránok újranyitják a csapokat. 

Egy másik kockázati tényező  a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint a választásokhoz kapcsolódó fiskális lazítás inflációs hatása. Ez egy keresleti sokkot jelent a gazdaságban, így növelheti az inflációt. Szintén kérdés, hogy mi lesz a választások után a fiskális politikában: jelentős lazítás jön -e a különböző ígéretek nyomán.

A forint a nagy kérdés, de három -négy kamatvágás jöhet idén

Regős úgy véli, hogy nmagában a kamatvágást nem fogja megsínyleni a forint, ezt szerinte a piac már beárazta, nem lesz nagy meglepetés, így nem kell jelentősebb mozgásoknak bekövetkeznie emiatt. A 6,25 százalékos kamatszint a mostani nemzetközi környezetben még mindig magasnak számít. Probléma csak akkor lehet, ha valamilyen más tényező miatt a forint amúgy is gyengülni kezdene, ekkor az alacsonyabb kamat kisebb védelmet tud csak nyújtani. Ilyen lehet például egy forint elleni támadás, egy kedvezőtlen fiskális helyzet, egy keresetnövekedés miatti inflációs sokk vagy az olajellátási problémák miatti gyengülés. Ezek bekövetkezése szerinte nem zárhatóak ki.

– mondta Molnár Dániel, akiszerint az inflációs folyamatok, a Fed kamatpolitikájának alakulása és a geopolitikai történések alakulása is alapvetően befolyásolja majd, hogy mekkora mozgástér nyílik majd a jegybank előtt a monetáris kondíciók lazítására.