Igen az energiacsomagra

Döntés. Nagy többséggel szavazta meg tegnap az energiapiac új szabályozásáról szóló uniós jogszabálycsomagot az Európai Parlament (EP). A szavazás tárgyát képező, közel egy hónapja létrejött egyezség kompromiszszumnak számít, amennyiben – elsősorban francia és német nyomásra – választási lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy tulajdonjogi vagy csak operatív szinten kötelezzék a gáz- és áramszolgáltatókat termelő és elosztó részlegeik különválasztására. A két irányelvből és három rendeletből álló gyűjtemény a fogyasztói jogok erősítését, a szociálisan veszélyeztetettek ellátásának védelmét, illetve az unión kívülről érkezők cégek energetikai befektetéseinek szigorú feltételekhez kötését is előírja.

Az energiaszolgáltató és -elosztó vállalatok tulajdonjogi szétválasztásán kívül még két másik opció közül választhatnak a tagországok. A középső lehetőség (ISO) szerint tulajdonjogilag egy kézben maradna a két részleg, ugyanakkor az energiatermelő cégnek egy teljesen független testületre kellene átruházni az elosztó rendszer irányításának jogát. A legpuhább, harmadik opció (ITO) szerint pedig a cégen belül maradhatna mindkét tevékenység irányítása, ugyanakkor egy külön testület, illetve egy e célra kinevezett ellenőr felügyelné, hogy a cég nem él-e vissza az elosztó rendszer feletti hatalmával. Ezenfelül pedig e legutóbbi esetben csak hároméves szünetet követően válthatnának át az elosztó részleg vezető menedzserei a termelés irányításába. A tagállamoknak a jogszabály megjelenését követő 30 hónapon belül dönteniük kell, melyik opciót választják.

A 2011-ben hatályba lépő jogszabálycsomag különösen nagy figyelmet fordít a fogyasztók jogainak megerősítésére, illetve a hátrányos helyzetűek energiaellátásának védelmére. Így előírja például, hogy a cégek tegyék lehetővé a három héten belüli szolgáltatóváltást, folyamatosan lássák el fogyasztóikat az összes szükséges információval, és nem megfelelő szolgáltatási színvonal esetén nyújtsanak kompenzációt. Ezenfelül arról is rendelkezik, hogy 2020-ig szereljenek fel az ügyfelek legalább 80 százalékánál olyan „intelligens” mérőket, amelyek a lehető leghatékonyabb fogyasztást biztosítják. Az úgynevezett energiaszegénység által sújtott, vagyis a jövedelmük több mint 10 százalékát gáz- és villanyszámlára fordító rétegek esetében ugyanakkor arra kötelezik a tagországokat, hogy „megfelelő intézkedésekkel” védjék meg polgáraikat az energiaellátásból való kieséstől.

A „Gazprom-záradéknak” is nevezett rész pedig lehetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóságok számára, hogy megakadályozzák az olyan unión kívüli szakmai befektetők tulajdonvásárlását egy elosztó rendszerben, amely nem felel meg a szétválasztási előírásnak, illetve veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát.

Feltételekhez kötik az EU-n kívüli cégek uniós országban történő hálózatfelvásárlásait

Kiszélesítik a fogyasztók jogait a szolgáltatókkal szemben

Kötelezik a tagállamokat, hogy támogassák a szociálisan hátrányos helyezetűek energiaellátását

Egyéb intézkedések a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködésének javítása, illetve függetlenségük erősítése érdekében

Forrás: Európai Parlament

Feltételekhez kötik az EU-n kívüli cégek uniós országban történő hálózatfelvásárlásait

Kiszélesítik a fogyasztók jogait a szolgáltatókkal szemben

Kötelezik a tagállamokat, hogy támogassák a szociálisan hátrányos helyezetűek energiaellátását

Egyéb intézkedések a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködésének javítása, illetve függetlenségük erősítése érdekében

Forrás: Európai Parlament

-->