Moldovai szakítópróba az EU-diplomáciának
Közvetítés. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország kormányfője, Mirek Topolánek és a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége is a politikai és gazdasági válsággal küzdő Moldovába látogat a jövő héten. Az uniós diplomáciának nem csak azért lesz nehéz dolga a szovjet utódállamban, mert Topolánek „bukott” miniszterelnökként aligha tudja kellő súllyal képviselni a közös érdekeket. Azért is kényes a helyzet, mert a szovjet tábornokból lett moldovai elnök, Vladimir Voronin az EU-tag Románia kormányát vádolja a politikai feszültség szításával.
Brüsszelt köti a szövetségesi szolidaritás, ám sokan attól tartanak, hogy ha túl határozottan kiállnak Bukarest mellett, akkor Oroszország karjaiba lökik az elmúlt években – ellenzéki vélemény szerint csak színleg – Nyugat-barátnak tűnő kisinyovi vezetést. Traian Basescu román államfő mindenesetre uniós vizsgálatot követel a moldovai „elnyomás” kapcsán, és a napokban azzal borzolta tovább a kedélyeket, hogy kilátásba helyezte a román állampolgárság gyorsított megadását a román gyökerű moldovaiaknak. Ez csak a már beérkezett kérvények alapján körülbelül egymillió új EU-polgárt jelentene.
Ebben a helyzetben az unió aligha megy tovább annál, hogy Moldovát is bevonja a szovjet utódállamokkal tervezett keleti partnerség rendszerébe. Az együttműködésről – Topolánek „hattyúdalaként” – május 7-én csúcsértekezletet tartanak Prágában az ukrán, a moldovai, a fehérorosz, az örmény, a grúz és az azeri vezetők részvételével. A partnerségi konstrukció egyebek mellett a szabad kereskedelem fokozatos megvalósítását, a vízumszabályok könnyítését és némi EU-s segély folyósítását tartalmazza.
Az Európai Bizottság megbízásából egy magyar diplomata, Mizsei Kálmán már több mint egy hete Kisinyovban próbál közvetíteni a kommunista kormányzat és az április 5-i választáson tapasztalt visszaélések miatt tüntető ellenzék között. A helyzet bizonytalansága és a fokozódó erőszak miatt megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy csak őszre lesz többé-kevésbé stabil kormánya Európa legszegényebb országának. FT.com, AFP, EurActiv
Európa legszegényebb országa
2005–2008 között megduplázódott a GDP összege, de az egy főre jutó érték így is alig 1800 dollárTavaly kétmilliárd dollárt utaltak haza a szomszédos államokban dolgozó moldovai vendégmunkások, ám az idén meredeken zuhanni kezdett ez az összeg
Kisinyov nehezen jut külföldi kölcsönökhöz, így az államadósság mindössze a GDP 18 százalékát teszi ki
A gazdaság és az import lassulása miatt csak a tervezett érték kétharmada, kétmilliárd dollár lesz az idén a költségvetés bevétele
Tavaly kétmilliárd dollárt utaltak haza a szomszédos államokban dolgozó moldovai vendégmunkások, ám az idén meredeken zuhanni kezdett ez az összeg
Kisinyov nehezen jut külföldi kölcsönökhöz, így az államadósság mindössze a GDP 18 százalékát teszi ki
A gazdaság és az import lassulása miatt csak a tervezett érték kétharmada, kétmilliárd dollár lesz az idén a költségvetés bevétele
-->


