Christiania voltaképpen egy sajátos autonóm közösség 34 hektáron Koppenhága szívében. A 850 állandó lakossal rendelkező önkormányzat önmagát szabad városnak (Fristad) nevezi, viszonyát az állami és a koppenhágai hatóságokkal az 1989-ben külön e témában elfogadott törvény szabályozta először.
A „szabad várost” 1971-ben egyfajta kollektivista-anarchista szellemiséget képviselő hippik alapították elhagyatott koppenhágai katonai barakkok területén. Saját törvényeket alkottak maguknak, amelyek megengedték például a könnyű drogok élvezetét, de tiltották a kések, a pisztolyok és a golyóálló mellények tulajdonlását, mondván, ezek az erőszak támaszai. A közösség egyik fő jellegzetessége a drogkereskedelem mellett a gyakorlatilag ingyenes lakhatás volt a katonai barakkokban.
A hatóságok szemét azonban régóta csípte a terület de facto törvényen kívüli státusza, s többféle módon is megpróbálták „helyreállítani a rendet” Christianiában. Az erőszakos fellépés azonban kudarcot vallott, ezért 2004-ben törvényt hoztak, amelyben egyebek mellett lakbér fizetésére is kötelezték a közösség lakosait.
Az ott lakók szerint ez sértette jogaikat, ezért bíróság előtt támadták meg a jogszabályt. A taláros testület azonban ma elutasította keresetüket – tudósít a Reuters.
Claus Hjort Fredriksen pénzügyminiszter azonnal közleményben üdvözölte a bíróság döntését, amely szerinte megerősítette, hogy a dán államnak teljes joga van az adott területhez. Egyúttal arra is felkérte Christiania lakosait, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal a 2004-es törvény gyakorlati megvalósításáról.
