Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, az MSZOSZ elnöke az OÉT ülésén érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része, hasonlóan vélekedett az önkéntes egészségpénztárakról is. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést a munkavállalói oldal szerint szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azon magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek.
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint a meleg étkezési utalványokra vonatkozó 32 százalékos adókulcs bevezetése a fogyasztás drasztikus visszaesését fogja eredményezni, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy a meleg étkezési utalványokat legfeljebb 10 százalék adóval terhelje.
Jelenleg adómentes, a jövőben összesen 95,6 százalékos adóterhet viselő béren kívüli juttatások listáját itt olvashatja
A munkavállalói oldal szóvivője szerint a bruttósítás nem az egyszerűsítés irányába hat, a magánszemélyek különadóját pedig meg kellett volna hagyni. Hozzátette: azt, hogy a személyi jövedelemadózás kezd az egykulcsos rendszer felé közelíteni, nem tartják jó iránynak. Erre Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy reagált, hogy "messze vagyunk az egykulcsos adótól". Az tábla változásait a szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy 2 millió munkavállaló nem kap semmit; az adójóváírás megpróbál ugyan korrigálni, de ez kevés, figyelembe véve az egyéb hátrányos változásokat, így például az áfaemelést.
Korábban a pénzügyminiszter az szja-sávhatárainak eltolásáról azt mondta: a nettó átlagkeresetek esetében 15 ezer forinttal több marad a munkavállalóknál.
A 2009. februári nettó átlagkereset havi 119 ezer forint volt. Az első negyedéves adatok szerint a bruttó átlagbér 181 642 forint volt, ami nettó 115 ezer forintot jelent. A várakozások szerint a nyáron ismért reálbércsökkenés jön.
A pénzügyi tárca vezetője szerint az adórendszer tervezett változtatásai legalább 65 százalékos foglalkoztatási szintet fognak eredményezni néhány éven belül.
Bizonyos, támogatandónak ítélt célokat (például gyermekotthonok) eddig nem közvetlenül finanszírozott az állam, hanem ezt rábízta az adófizetőkre, ezek azonban a kedvezmény megvonása után az állammal szemben meg fognak jelenni jogos követelésként. Az alapítványi kedvezmény visszakerült a rendszerbe - válaszolta a felvetésre a pénzügyminiszter. Az adórendszer átalakításának célja - a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása - Pataky Péter szerint nem vitatható. Nincs vita abban sem, hogy a marginális adóterhet csökkenteni kell, mert nagyon magasak, a munkabérek azonban ugyanakkor nagyon alacsonyak - mondta.
A rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése dolgozónként 39 000 forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 24 ezer forint költségcsökkentést hoz - mondta Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivőjeként. A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg - jelezte Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy jó lenne az adóváltozások 2010 utáni menetrendjét is felvázolni, ami a társasági "átmeneti 19 százalékos" mértékében már a 2010. évi adóváltozásoknál is megjelent.
A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta Rolek Ferenc. Mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni. Az MGYOSZ alelnöke szerint értelmetlen az bérbruttósítás bevezetése, s felvetette, hogy a személyi jövedelemadóból levonható ingatlanadó igazságosabb lenne, mint a kormány által bevezetendő változat. A pénzügyminiszter egyeztető tárgyalást ajánlott mindazokban a témákban, így a rehabilitációs adó ügyében is, amelyekben a számítások eltérő eredményt mutatnak. A bérbruttósítást csak adótechnikai ügynek minősítette, amely nem változtatja meg a nettó kereseteket. A vitás kérdéseket először az OÉT munkabizottságai tárgyalhatják a következő héten, majd június 5-én és 12-én tartható plenáris ülés annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok legkésőbb június 17-én megvitathassák azokat a módosító indítványokat, amelyekről egyezségre jutnak a szociális partnerek - ismertette a várható menetrendet Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.
