Össztűz az ingatlanadóra
Márpedig ez így lesz az összes olyan településen, ahol jelenleg nem vetnek ki építmény- és telekadót: vagyis a magyar városok és községek túlnyomó többségében.
Azon ingatlanok aránya, amelyeket jelenleg semmilyen adókötelezettség nem terhel, eléri a teljes állomány 55 százalékát. Heves viták várhatók amiatt is, hogy – bár az adó alapja az ingatlan forgalmi értéke – a tulajdonosok a törvényhez mellékelt fix négyzetméterárak és több tucat korrekciós tényező figyelembevételével kötelesek megállapítani a ház vagy lakás számított értékét.
Ha ez utóbbi 30 millió forint feletti öszszeget tükröz, az ingatlanról akkor is adóbevallást kell készíteni, ha a forgalmi érték nem éri el ezt a szintet. Mindez pedig előrevetíti a revizorok látogatását, akik – ha a bevallott és az általuk megállapított érték között 10 százalékot meghaladó eltérést tapasztalnak – nemcsak adóbírságot rónak ki, hanem egyéb szankciókat is alkalmaznak az adózóval szemben. A települések amúgy sem túl lelkes hozzáállását tovább ronthatja, hogy az új teherből származó bevételek az állami büdzsét illetik. Ez különösen azon – elsősorban Pest megyei – településeken és egyes budai kerületekben okozhat gondot, ahol eddig jelentős bevétel származott az értékesebb ingatlanokból.
