Magáncsőd három lépésben

Három szakaszban rendezheti adósságát a természetes személy a magáncsőd napokban elkészült szabályozási koncepciója szerint. A szakmai viták nyomán megszületett dokumentum a hitelezői érdekek szem előtt tartásával nyújt segédkezet az adósnak. Növeli a felek közötti megegyezés esélyét, és megadja a bajbajutottnak az újrakezdés lehetőségét. A hitelezők számára fontos szempont, hogy jóhiszemű magatartásra ösztönzi az adóst, és módot ad behajthatatlan követeléseik egy részének megtérülésére is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára.

Elmondta: a bajbajutott tízévente egyszer élhet a magáncsőd kedvezményével, ezt kérelmére a bíróság rendeli el. A három szakaszt nem kell feltétlenül végigjárniuk az érdekelteknek, hiszen már az elsőben, az egyezségkötési eljárásban sikerrel lezárulhat a procedúra. Egyezség híján következik a gyorsított csődeljárás, amikor a vagyonfelügyelő felosztja az adós vagyonát a hitelezői követelések arányában. A hitelező a sikertelenül érvényesített követelést behajthatatlan követelésként könyvelheti el. Az esetleges újabb hitelezői fellépés elkerülésére az adós kérheti a tartós törlesztési eljárást. Ebben a szakaszban vagyona felett a vagyonfelügyelő rendelkezik. Az ő irányításával és a hitelezőkkel együttműködve törleszt öt éven át, ezt a bíróság lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja. Jutalma: az eljárás végén még fennmaradt tartozásaiért nem perelhetik be.

A vagyonfelügyelő azonban ez után is szemmel tartja további pénzügyi tevékenységét. A bíróság pedig – a vagyonfelügyelő vagy bármelyik hitelező kérelmére – két éven belül utóellenőrzést rendelhet el, ha az adós vagy közös háztartásban elő családtagja gyaníthatóan megsértette az eljárásban vállalt kötelezettségét. Az utóellenőrzést követően döntenek a mentesítés véglegesítéséről.

A Magyar Bankszövetség szerint a koncepció megalapozatlan várakozásokat kelthet, s ezzel a fizetési morál romlását idézheti elő. Mint lapunknak elmondták: akadt olyan ügyfél, aki a banki fizetési felszólításra válaszul egy az adósságrendezési eljárásról szóló újságcikket vitt a pénzintézetbe. Szakértők attól is tartanak, hogy az eljárás magas költségei az értékesítésből befolyt bevételeknek nagy részét felemésztenék, s az eljárás végén az adós is elveszíti a javait, de a hitelezők sem járnak jól, csak az eljárásban közreműködő szervezetek. Véleményük szerint nem lehet a vállalati csődeljárás szabályrendszerét ráhúzni a magánszemélyek adósságrendezésére. Korainak tartják a törvényjavaslat 2009. őszi parlamenti benyújtását is. A nem kellően előkészített törvényjavaslat újabb szociális problémákat generálhat, azok megoldása helyett – fejtették ki aggodalmukat.

Az igazságügyi tárca még egyeztet a bankokkal. A közeljövőben a kormány elé kerülő koncepció alapján az őszre készülhet el a törvénytervezet. A törvény a tervek szerint 2011 januárjában – a felelős banki hitelezést erősítő teljes körű hitelnyilvántartás szabályaival egy-

idejűleg – léphetne hatályba, mondta Gadó Gábor.

A magáncsőd bevezetésének már többször nekifutottak. Szükségességét a válság csak erősítette, hiszen egyre többen jutottak bajba önhibájukon kívül.

meglévő munkahely vagy képesség megélhetési forrást találni

elszántság az anyagi helyzetet hosszabb távon rendező programokra, átképzésekre

Kizáró ok

gazdasági bűncselekmény elkövetése

hitelezők megkárosítása

adómanipuláció

munkaügyi normák súlyos megsértése

meglévő munkahely vagy képesség megélhetési forrást találni

elszántság az anyagi helyzetet hosszabb távon rendező programokra, átképzésekre

Kizáró ok

gazdasági bűncselekmény elkövetése

hitelezők megkárosítása

adómanipuláció

munkaügyi normák súlyos megsértése Külföldi példák Németország: 2008-ban százhúszezer magánszemély kérvényezett „adósságrendezési eljárást”

Ausztria: 2008-ban 9000 hasonló típusú eljárás volt folyamatban

Forrás: Enwc nemzetközi jogi tanácsadó iroda-->