"Népboldogítók országa" – "A balekoké a növekvő adóteher"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMintha az ezredfordulón kiadták volna a jelszót: "Magyarország népboldogítói, egyesüljetek!" A népboldogítók az adófizető, megtakarító, a munkapiacon legális jövedelmet szerző tevékeny kisebbség oldaláról átálltak az adót nem fizető, mindent elfogyasztó többség pártjára. A népboldogítók csodálkozva tapasztalják, hogy minél több társadalmi csoport gondját veszik a vállukra, annál több új igény keletkezik, és ahelyett, hogy erősödne a társadalmi szolidaritás, az elesettekkel szembeni megértés, annál inkább nő a türelmetlenség, az agresszív szerzésvágy. Minél inkább igyekeznek minden lemaradót felzárkóztatni, annál nagyobb lesz az ország egészének a lemaradása – írja a Népszabadságban Csillag István.
A volt gazdasági miniszter leszögezi: a népboldogításnak csak a pénz szab korlátot, hiszen időről időre elfogy akár a hazai adófizetőktől átcsoportosítható bevétel, akárcsak a hazai és külföldi megtakarítóktól kölcsönvehető megtakarítás. A népboldogítók nem veszik észre, hogy a népboldogítás éppen a boldog nép, a társadalmi jólét megteremtésének a feltételeit: a gazdasági növekedés belső alapjait számolja fel. Az egyre kiterjedtebb jóléti rendszer feltételeit egyre többen és egyre korábban, egyre hosszabb ideig szeretnék élvezni a munkapiaci teljesítmény helyett. Azokra a "balekokra", akik még nem voltak képesek elhagyni a legális munkaerőpiacot, egyre nagyobb adóterhek hárulnak.
A szorgos adófizetők hazánk felnőtt népességének legfeljebb a harmadát alkotják. A gazdasági növekedés egyik feltétele a legális munkapiacra lépő, bőven rendelkezésre álló, jól képzett munkavállaló eltűnőben van. Érdemes általános iskolából nyugdíjba, segélyre, egyetemre menni, teljesen értelmetlen a legális munkapiacon húzni az igát. A gazdasági növekedés másik feltétele: a magasabb termelékenységű tevékenységet eredményező beruházások is elapadóban vannak, hiszen a beruházások forrása: a hazai megtakarítás lényegében megszűnt.
A volt tárcavezető szerint, ha nincs, aki a modernebb gépeken dolgozzék, aki megtakarításaival olcsó hitelhez segítse a beruházó vállalkozót, akkor a termelékenység sem nő. Ha a népboldogítás a jólét forrását, a gazdasági növekedés fő tényezőit: a rendelkezésre álló munkaerőt, a beruházásokat tápláló megtakarításokat és a termelékenység növekedését sorvasztja el, akkor az "rosszléthez", "rosszléti államhoz" vezet. Abban pedig mindenki az államtól függ, ami egyenes út a szolgasághoz, a társadalmi, gazdasági hanyatláshoz.
