Közmunka: vannak gondok

Összességében beválik, egyes részleteit tekintve azonban jelentős átalakításra szorul – vélekednek a lapunk által megkérdezett polgármesterek az Út a munkához programról. A szociális ellátásban paradigmaváltást hozó program ugyanis az önkormányzatoknak többletköltséggel jár, arról nem is beszélve, hogy még mindig sok benne a kiskapu.

Mivel a közmunkához kapcsolódó dologi kiadásokhoz – ilyen többek között a munkaruha, illetve a munkaeszközök – az állam egyetlen forinttal sem járul hozzá, az önkormányzatoknak jócskán meg kell húzniuk a nadrágszíjat ahhoz, hogy foglalkoztatni tudják a rászorulók többségét – mutatott rá Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Ugyanis míg korábban a rendszeres szociális segély 90 százalékát fizette az állam, addig az ezt felváltó rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesülő, de a foglalkoztatásba be nem vonható segélyezettek költségének csak a 80 százalékát állja. Tovább súlyosbítják a helyzetet a sorozatos visszaélések is: mivel a közfoglalkoztatásban dolgozók jogosulttá válnak a társadalombiztosítási ellátásra, Balassagyarmaton sokan betegségre hivatkozva néhány nap múlva táppénzre mennek, így lényegében újra eltartottá válnak.

Gödöllőn is sokaknak nem fűlik a foga a munkához. Gémesi György polgármester elmondása szerint a mintegy 120 eltartott közül mindössze 45 végez közmunkát, 15 ember azonban abszolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért.
Túl sokat vár el a rendszer az önkormányzatoktól, miszerint gyakran olyan embereket kell visszaszoktatni a munkára, akiknek az elmúlt húsz évben összesen három év munkaviszonyuk sem volt – árnyalta a képet Karsai József, Battonya polgármestere. Meglátása szerint az előbb vázolt elvárás teljesítéséhez szakemberek segítségére lenne szükség, ám erre nem nyújt lehetőséget az Út a munkához program. Így azonban a program csak átmeneti tűzoltás a „munkakerülés” problémája terén. Karsai József egyébként úgy véli, árokásás és fűnyírás helyett állami megrendeléseket is teljesíteni tudnának a közfoglalkoztatottak, ennek az egész társadalom is nagyobb hasznát venné.

Vannak azért kedvező tapasztalatok is: Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere szerint legalábbis eddig nem volt panasz a faluban. Sőt, elmondása alapján az emberek többsége kifejezetten örül annak, hogy nem a társadalom kitaszított és eltartott tagjának érzi magát azáltal, hogy megdolgozik a segélyért.

„A közmunkaprogram bevezetésével egyre kevesebb a deviáns viselkedés a városunkban” – fejtette ki a Világgazdaság kérdésére Babák Mihály, Szarvas polgármestere. A Békés megyei városban mintegy 180 fő dolgozik a program keretében, ebből 44 ember saját magának keresett munkát.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egyébként havonta átlagosan 40-50 ezer embert, míg júliusban csaknem 80 ezer rászorulót tudtak bevonni a közfoglalkoztatásba országszerte. Mivel a bérek és közterhek 95 százalékát az állam téríti meg az önkormányzatoknak, az idén és jövőre várhatóan 40-45 milliárd forintot költenek a központi költségvetésből közcélú foglalkoztatásra.

Kettéválik a szociális segélyesek, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora

A regisztrált álláskeresők a jövőben a munkára kész és képes népességből kerülnek ki

Tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közötti feladatmegosztás, átláthatóbbá válik a kapcsolatrendszer

A munkaerő-piaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munka nélkül lévők létszáma, nő a felhasználás hatékonysága

Javul a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója

Kettéválik a szociális segélyesek, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora

A regisztrált álláskeresők a jövőben a munkára kész és képes népességből kerülnek ki

Tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közötti feladatmegosztás, átláthatóbbá válik a kapcsolatrendszer

A munkaerő-piaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munka nélkül lévők létszáma, nő a felhasználás hatékonysága

Javul a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója Vélemény Csach gábor

Balassagyarmat alpolgármestere

A segélyezési rendszer átalakítása jelentős többletköltségeket okoz az amúgy is forráshiánnyal küszködő településeknek.

Gémesi györgy

Gödöllő polgármestere

Nálunk a szociális támogatásban részesülőknek mindöszsze a harmadát sikerült bevonni az Út a munkához programba.

Karsai József

Battonya polgármestere

Vannak olyan segélyezettek, akiket a régi beidegződések miatt a jogszabályok szigorítása ellenére sem lehet munkára szorítani.

Szabó Gellért

Szentkirály polgármestere

Tapasztalatom szerint az emberek egy része kifejezetten örül annak, hogy a segély mellett munkavégzésre is lehetőséget kap.

Babák Mihály

Szarvas polgármestere

A program egyik jótékony hatása éppen abban rejlik, hogy a segélyezettek gondolkodásmódját, munkához való viszonyát alakítja át. -->