Modern gyarmatosítás

Afrika, Brazília és Ausztrália mellett Közép- és Kelet-Európa is kiemelt célpontja lehet azoknak a stratégiai termőföldvásárlásoknak, amelyeket Kína, Szaúd-Arábia és más ázsiai államok indítottak el.

Szaúdi befektetők egy csoportja – köztük az Iszlám Fejlesztési Bank (IDB) – a közeljövőben hétéves programot akar indítani annak érdekében, hogy biztosabb alapokra helyezze a sivatagi királyság élelmiszer-behozatalát. Az egymilliárd dolláros beruházás keretében 700 ezer hektár földet kívánnak megszerezni Maliban, Szenegálban, Szudánban és Ugandában, és azon hétmillió tonna rizst termeltetnének – majd a termést az utolsó szemig hazaszállítanák.2006 óta világszerte megszaporodtak az efféle beruházások. A vízben és termőföldben szegény, ugyanakkor tőkeerős feltörekvő országokat a globális élelmiszerár-emelkedés ráébresztette arra, hogy belső ellátásuk biztosítása végett tanácsos tulajdonosként vagy legalább hosszú távú bérlőként jelen lenniük a termőföldben gazdag térségekben. A washingtoni Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI) elnöke, Joachim von

Braun becslése szerint 2006 óta világszerte 20 milliárd hektár föld cserélt gazdát vagy bérlőt efféle stratégiai megfontolások miatt, 30 milliárd dollár összértékben. Pontos számokat persze senki sem tud, hiszen a „földharácsolás” általában álcázva történik.

Mindenesetre legalább egy tucat állam törekszik aktívan arra, hogy jelentős földterületeket biztosítson magának Kelet-Afrika, Latin-Amerika vagy éppen Közép- és Kelet-Európa agrárkörzeteiben. Kína, Dél-Korea és Szaúd-Arábia mellett például a Perzsa (Arab)-öböl menti kisebb arab országok, sőt Líbia vagy a szigetként fokozottan élelmiszerimport-függő Mauritius képviselői is szorgalmasan kilincselnek az eladók háza táján.

A külföldi tőke a szegényebb országokban kulcsfontosságú lehet az agrárium fejlesztése, a gépellátottság javítása szempontjából. Aggályos ugyanakkor, hogy a külföldi kézben lévő farmokon termelt gabona vagy más termény nem az éhező helyi lakossághoz, hanem a tulajdonos ország fogyasztóihoz jut el. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott nemrég, hogy meg kell állítani a földharácsolás terjedését, segélyszervezetek és az ENSZ szakértői pedig egyenesen a gyarmatosítás új hullámáról beszélnek.

Az unió és Japán éppen ezért arra igyekszik rábírni a G8 vezetőit, hogy fogadjanak el magatartási kódexet a külföldi földszerzésekre vonatkozóan. Ennek része lenne egyebek mellett az adott ország ellátási nehézségeinek a csökkentése is. Kérdéses azonban, hogyan lehetne egy effajta kötelezettséget elfogadtatni akár a nyolcakkal, akár a feltörekvő országokkal, és azt sem tudja senki, hogyan lehetne ellenőrizni a vállalások betartását. Egyelőre tehát valószínűnek látszik, hogy a földszerző beruházások mindaddig folytatódnak, amíg a vevő országok biztosítottnak nem érzik ellátásukat. Handelsblatt, Reuters

Különböző térségekben kell jelen lenni ahhoz, hogy ha az egyikben az adott évben aszály van, akkor is biztosítani lehessen a hazai élelmiszer-ellátást – magyarázza a bankszakember.

Különböző térségekben kell jelen lenni ahhoz, hogy ha az egyikben az adott évben aszály van, akkor is biztosítani lehessen a hazai élelmiszer-ellátást – magyarázza a bankszakember.-->