Budapestnek adott igazat a Hochtieffel szemben az EU bírósága

A tárgyalásos eljárás alkalmazásakor a közbeszerzési szerződés akkor is odaítélhető, ha az alkalmas jelentkezők száma nem éri el a hármat - mondta ki egy "magyar" ügyben az Európai Bíróság.

A közbeszerzéseknél a legátláthatóbb versenyeztetést nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás alkalmazása biztosítja - fejti ki indoklásában a Bíróság. Tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak kivételesen, elsősorban akkor alkalmazható, ha a nyílt vagy meghívásos eljárás érvényes vagy nem megfelelő ajánlat híján eredménytelen volt. Két fajtája van, a hirdetmény közzétételével induló és a hirdetmény nélküli.

A hirdetmény közzétételével induló eljárás egy részvételi és egy ajánlattételi szakaszból áll. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő meghatározza, hogy az érvényes pályázatot benyújtó alkalmas jelentkezők közül hánynak küld majd ajánlattételi felhívást, azzal a megszorítással, hogy az így meghívandó alkalmas pályázók száma nem lehet kevesebb háromnál. Ezután az érdeklődő cégek a megjelentetett hirdetmény alapján benyújtják jelentkezésüket, és közülük az ajánlatkérő – a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk megvizsgálása után – kiválasztja azokat, amelyeknek konkrét ajánlattételi felhívást tesz.

Az ajánlattételi szakaszban tehát az ajánlatkérő a részvételi szakaszban kiválasztott ajánlattevőktől kér ajánlatot. A közbeszerzési eljárás az ajánlattételi szakaszban a legjobb ajánlatot tevővel történő szerződés megkötésével zárul.

2005 februárjában Budapest Főváros Önkormányzata hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételre felhívandó jelentkezők létszámaként minimum 3, maximum 5 fős keretszámot határozott meg. Összesen öt cég nyújtotta be a jelentkezését köztük a német Hochtief AG-ból és Linde-Kca-Dresdenből álló konzorcium. Az önkormányzat ez utóbbiak pályázatát összeférhetetlenség miatt érvénytelennek nyilvánította, valamint megállapította, hogy összesen két alkalmas jelölt nyújtott be érvényes pályázatot, akik részére megküldte az ajánlati felhívást.

A német konzorcium a szerint azonban nem lett volna folytatható az eljárás, mivel az alkalmas jelentkezők száma nem érte el a részvételi szakaszban meghatározott minimális létszámot, a hármat. Így pedig a pályázók között nem alakalulhatott ki tényleges verseny. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé került, amely azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy ilyen esetekben folytatható-e a közbeszerzési eljárás vagy azt érvénytelennek kell nyilvánítani.

A mai napon meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapítja, hogy az alkalmazandó közösségi irányelv értelmében a tárgyalásra meghívott olyan jelentkezők száma nem lehet kevesebb háromnál, akik az irányelv előírásainak és az eljárás műszaki-gazdasági feltételeinek megfelelnek.

Amennyiben azonban az alkalmas jelentkezők létszáma nem éri el a hármat, az ajánlatkérő ennek ellenére folytathatja az eljárást úgy, hogy meghívja az alkalmas jelentkezőt vagy jelentkezőket a szerződési feltételek megtárgyalására.

Ellenkező esetben ugyanis az ajánlatkérő által felismert és meghatározott társadalmi szükségletet, amit ő az érintett közbeszerzési szerződés odaítélésével kívánt megoldani, nem lehetne kielégíteni – nem az alkalmas jelentkezők hiánya miatt, hanem amiatt, hogy a számuk nem éri el az említett minimális létszámot.

Mindezek alapján a Bíróság megállapítja, hogy a tényleges verseny biztosításának kötelezettsége már azzal teljesül, hogy az ajánlatkérő a részvételi szakaszban a hirdetményt az irányelvnek megfelelően közzéteszi és szabályszerűen lefolytatja a tárgyalásos eljárást.