BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Felállunk a szégyenpadról?

Magyarország kerülhet ki a világgazdasági krízisből a leginkább megerősödve – vélekednek gazdasági szakemberek. Tegnap a Merrill Lynch egyik szakértője hangoztatta ezt, amivel bizonyos fokig a Budapest Alapkezelő vezetői is egyetértenek, már ami a költségvetési pozíciót illeti. Míg ugyanis a most a gazdaságba pénzt pumpáló kormányok két éven belül kiigazítási kényszerrel szembesülnek, Magyarországon 2006 óta jelentős megszorítások léptek életbe. Az is igaz, hogy mindez fokozta a gazdasági visszaesés mértékét – hívja fel a figyelmet a New York-i bankház, ahol ugyanakkor – az egészségesebb fiskális helyzet nyomán – 2011-re akár 5 százalékos gazdasági bővülést is elképzelhetőnek tartanak.

A Budapest Alapkezelő hazai szakemberei ennyire nem optimisták, szerintük a növekedés trendje már a másfél százalékot sem éri el, habár a válság elmúltával ez valamelyest ismét emelkedhet. Jelenleg nehéz a gazdaságpolitikát előre látni, hiszen még nem dőlt el, milyen kormány kerül hatalomra jövő tavasszal, és az sem, hogy mit csinál majd – fejtette ki Duronelly Péter, az alapkezelő befektetési igazgatója. Bár rövid távon már utalnak biztató jelek a gazdaság – ezen belül elsősorban az ipar – fellendülésére, mégsem számol hosszabb távon 2-3 százalékosnál gyorsabb GDP-bővüléssel az alapkezelő. Kockázatot jelent ráadásul, hogy 2010-ben milyen erőviszonyok alakulnak ki a parlamentben, bár az nem kérdés, hogy a gazdaság érdekeinek egy stabil kormány felelne meg leginkább.

A fiskális stabilitás szükséges, de önmagában nem elégséges a felzárkózásunkhoz. Ugyanígy az euró bevezetése sem érne önmagában sokat növekedési szempontból, bár a pénzügyi stabilitásra jótékonyan hatna, a felhalmozott devizaadósság ugyanis egy csapásra saját valutában denominálódna. Ezt már csak önös érdekből is meg kellene lépnie a kormánynak, amikor ugyanis 300 forint fölé ment az euró árfolyama, az végül Gyurcsány Ferenc székébe került.

A szakértő szerint 2014-ben különösebb erőfeszítés nélkül be lehetne lépni az eurózónába, ehhez csak minimális odafigyelésre lenne szükség a leendő kormány részéről. Nem kényszerülne olyan erőteljes, a népszerűséget romboló intézkedésekre, mint amelyek 2006-ban váltak szükségessé. Ráadásul választási ígéretként sem mutatna roszszul, Szlovákia belépése amúgy is megtépázta kissé a magyar nemzeti öntudatot – fejtette ki Duronelly. Az infláció nem tűnik problematikusnak, bár az megnehezítheti a dolgunkat, ha közben Európában megemelkedne a drágulás. Olyankor ugyanis megnőhet az országok közötti szórás a mutatóban, és a belépési küszöböt a legjobban teljesítő három gazdaság átlagához képest határozzák meg. Ez azonban nem a növekedési, hanem a pénzügyi stabilitási stratégia része – hangsúlyozta. Ennek keretében valószínűleg lehetőség nyílna a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön törlesztési időtartamának újratárgyalására is, hiszen a nemzetközi szervezetnél alapvetően sikertörténetként tekintenek a Magyarországgal kötött megegyezésre.

A növekedési kilátásokat illetően egyébként más hazai elemzők sem túl bizakodóak. Az már eldőlni látszik, hogy az idén 6,5 százalék környékén lehet a magyar GDP visszaesése, és jövőre sem várható érdemi bővülés. A kutatóintézetek mellett a Költségvetési Tanács is hasonló makro-előrejelzést adott ki, de továbbra is a kormány számít a legpesszimistábbnak. Hosszabb távon továbbra is jelentős modernizációs feladatok várnak végrehajtásra, a feladatok nagy részébe bele sem tudott kezdeni a Bajnai-kabinet. Kezelésre vár még a nagyra növekedett államadósság is, amelynél a feladat, hogy sikerüljön csökkenő trendre állítani. Ha pedig a reálkamatban nem számítunk drasztikus csökkenésre, akkor vagy alacsony államháztartási deficittel, vagy gyorsabb növekedéssel lehet ezt elérni.

A pénzpiacok is átalakultak

Javulást mutatnak, de még korántsem olyan nyugodtak a piacok, mint a válság előtt. Nem kizárt, hogy jelentős élénkülés lehet a következő időszakban, főleg a feltörekvő piacok esetében, amelyek máris kiheverni látszanak a megrázkódtatást. Lehetséges azonban, hogy a felfutás újabb, minden eddiginél nagyobb buboréknak bizonyul – vélik a Budapest Alapkezelő szakemberei. Fatér Gyula vezérigazgató rámutatott: Magyarországon másként csapódtak le a krízis tapasztalatai a befektetőkben.

Nálunk például a garantált hozamok felé várják az eltolódást, míg nyugaton természetesebbnek veszik a konjunktúra ingadozását, így ott nem számítanak ilyen váltásra.

Nálunk például a garantált hozamok felé várják az eltolódást, míg nyugaton természetesebbnek veszik a konjunktúra ingadozását, így ott nem számítanak ilyen váltásra.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek