BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

KSH: Megbízható a statisztika, a fideszes képviselő téved

A magyar statisztikák megbízhatóságán gondolkodik el Mádi László közgazdász, országgyűlési képviselő (Fidesz) a Világgazdaság egyik korábbi számában.

Végkövetkeztetése szerint „…a történések egyre nagyobb bizonytalanságot gerjesztenek a KSH szakmaiságával kapcsolatosan”. Csakhogy érvei között nehéz olyat találni, amelyik a szakstatisztikák megbízhatatlanságára utalna, a „történések” nem statisztikai természetűek.

A szerző úgy látja, hogy az építőipari statisztikai adatszolgáltatás kálváriát járt. Miután körbejárja a kiugróan magas júniusi adat magyarázatait, Mádi László leszögezi: „Ebben az esetben azonban nem az adatgyűjtésekkel lehet a gond”, valamint, hogy „…a júniusi adat inkább egyszeri hatást, illetve halmozódást tükrözhetett, mint trendet.” Következtetéseit máshonnan, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, nem vonhatta le, ezt közli is, mondván, hogy a júliusi számok három éve tartó lejtmenetbe simultak bele. Az összehasonlítás alapját tehát a hivatalos statisztika adatai jelentették. Hogyan következne ebből megbízhatatlanságuk?

Adataink felhasználóinak kezdeményezése új adatgyűjtésre általunk is ismert, de az nem a termelési mutatókra, hanem az előrejelző indikátorokra irányul. A Magyar Téglásszövetség nem tartja megfelelő konjunktúraindikátornak a kiadott építési engedélyek számát. Javasolta, hogy a megkezdett építésekről is gyűjtsön adatot a KSH. Nem a hivatalos statisztika iránti bizalmukat vesztették el, nem „saját szakállukra” kívánnak adatot gyűjteni. Kezdeményezésükre megkezdtük az egyeztetéseket, az önkormányzatok építési hatóságaitól várunk gyűjthető adatokat. Ez a kezdeményezés nem fenyegetés, hanem biztatás a hivatalos statisztika számára: az adatainkat felhasználók javaslatára gazdagodhatnak az ágazatra vonatkozó információk.

Aggodalmat, bizalmatlanságot emleget a szerző egy hír kapcsán is, miszerint „a Pénzügyminisztérium megtiltotta a KSH-nak, hogy teljesítse a Költségvetési Tanács vagyonadóval kapcsolatos információszolgáltatási kérését”. Mádi László állítólagos illetékesről és levélről tesz említést, kifogásolva, hogy az „illetékesek” (kik is?) nem cáfolták a hírt. A KSH nem tartja feladatának, hogy meg nem erősített hírekre, alá nem támasztott állításokra erélyes cáfolatot adjon ki.

A „történéssel” kapcsolatban a hivatalhoz semmiféle megkeresés nem érkezett. Feladata azonban a KSH-nak, hogy eleget tegyen az adatkéréseknek. Így történt ez a Költségvetési Tanács esetében is, ugyanis a Költségvetési Tanács igényét azonnal teljesítette: a szeptember 15-én késő délután érkezett kérésüket 16-án délelőtt teljesítette. Azaz a hír megjelenésekor már régen ott voltak a kért adatok a megrendelőnél.

A Pénzügyminisztériumnak, majd a Költségvetési Tanácsnak megküldött táblázatok nem tartalmaztak olyan becsléseket, továbbszámításokat, amelyek a várható vagyonadó-bevételre vonatkoztak volna. Ezek elkészítése ugyanis nem feladata a hivatalos statisztikának.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.