Végkövetkeztetése szerint „…a történések egyre nagyobb bizonytalanságot gerjesztenek a KSH szakmaiságával kapcsolatosan”. Csakhogy érvei között nehéz olyat találni, amelyik a szakstatisztikák megbízhatatlanságára utalna, a „történések” nem statisztikai természetűek.
A szerző úgy látja, hogy az építőipari statisztikai adatszolgáltatás kálváriát járt. Miután körbejárja a kiugróan magas júniusi adat magyarázatait, Mádi László leszögezi: „Ebben az esetben azonban nem az adatgyűjtésekkel lehet a gond”, valamint, hogy „…a júniusi adat inkább egyszeri hatást, illetve halmozódást tükrözhetett, mint trendet.” Következtetéseit máshonnan, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, nem vonhatta le, ezt közli is, mondván, hogy a júliusi számok három éve tartó lejtmenetbe simultak bele. Az összehasonlítás alapját tehát a hivatalos statisztika adatai jelentették. Hogyan következne ebből megbízhatatlanságuk?
Adataink felhasználóinak kezdeményezése új adatgyűjtésre általunk is ismert, de az nem a termelési mutatókra, hanem az előrejelző indikátorokra irányul. A Magyar Téglásszövetség nem tartja megfelelő konjunktúraindikátornak a kiadott építési engedélyek számát. Javasolta, hogy a megkezdett építésekről is gyűjtsön adatot a KSH. Nem a hivatalos statisztika iránti bizalmukat vesztették el, nem „saját szakállukra” kívánnak adatot gyűjteni. Kezdeményezésükre megkezdtük az egyeztetéseket, az önkormányzatok építési hatóságaitól várunk gyűjthető adatokat. Ez a kezdeményezés nem fenyegetés, hanem biztatás a hivatalos statisztika számára: az adatainkat felhasználók javaslatára gazdagodhatnak az ágazatra vonatkozó információk.
Aggodalmat, bizalmatlanságot emleget a szerző egy hír kapcsán is, miszerint „a Pénzügyminisztérium megtiltotta a KSH-nak, hogy teljesítse a Költségvetési Tanács vagyonadóval kapcsolatos információszolgáltatási kérését”. Mádi László állítólagos illetékesről és levélről tesz említést, kifogásolva, hogy az „illetékesek” (kik is?) nem cáfolták a hírt. A KSH nem tartja feladatának, hogy meg nem erősített hírekre, alá nem támasztott állításokra erélyes cáfolatot adjon ki.
A „történéssel” kapcsolatban a hivatalhoz semmiféle megkeresés nem érkezett. Feladata azonban a KSH-nak, hogy eleget tegyen az adatkéréseknek. Így történt ez a Költségvetési Tanács esetében is, ugyanis a Költségvetési Tanács igényét azonnal teljesítette: a szeptember 15-én késő délután érkezett kérésüket 16-án délelőtt teljesítette. Azaz a hír megjelenésekor már régen ott voltak a kért adatok a megrendelőnél.
A Pénzügyminisztériumnak, majd a Költségvetési Tanácsnak megküldött táblázatok nem tartalmaztak olyan becsléseket, továbbszámításokat, amelyek a várható vagyonadó-bevételre vonatkoztak volna. Ezek elkészítése ugyanis nem feladata a hivatalos statisztikának.
