„„A sztrájkolás 20 éve kialakult és jól működő gyakorlatát támadja az ombudsman” – áll a Liga Szakszervezetek lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az érdekvédelmi tömörülés arra reagált, hogy Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert szerinte a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban nem érintett állampolgárok tömegét.
A Liga azt kéri az ombudsmantól, hogy a sztrájktörvény felülvizsgálatát csak akkor kezdeményezze, ha az nem gyengíti a dolgozók érdekérvényesítési eszközeit. „Kiváltképp fontos ez egy hosszú megszorítási folyamat közepén, amelyet csak tetézett a gazdasági válság” – fogalmazott a szakszervezet. Hozzáteszik, hogy a Liga is a tárgyalásos megoldás híve, de sajnos alkalmanként elkerülhetetlen a sztrájkok megtartása, amelynek elkerülhetetlen velejárója a munkáltatónak való károkozás.
Sztrájk pedig tegnap is volt. A magyar fényforrásgyártás és a munkahelyek megőrzése érdekében Budapesten, Vácon, Nagykanizsán és Hajdúböszörményben tartott demonstrációt a Tungsram Dolgozók Szabad Szakszervezete (TDFSZ). Így jelezték: nem ragaszkodnak a hagyományos izzók gyártásához – amelyeket az unió döntése alapján 2012 szeptemberéig lehet gyártani –, de azt kérik az amerikai központú General Electric-től (GE), hogy olyan új termék gyártását vezesse be a magyar gyárakban, amelyek hosszú távon megélhetést és munkát biztosítanak a dolgozóknak. A szakszervezetek szerint a magyarországi fényforrásgyártás megszüntetésével közvetlenül ötezer munkahely kerül veszélybe, a beszállítókat is ideszámítva pedig akár 10 ezer dolgozó veszítheti el állását.
A jelenlegi törvényben nem egyértelmű, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz” – érvelt Szabó Máté. Az ombudsman szerint két évtizede még nem lehetett előre látni az olyan helyzeteket, amikor egy másik szakszervezet iránti szolidaritásból indít sztrájkot egy érdekvédelmi szervezet, vagy például mikor egy ágazatban négy nagy szakszervezet megegyezésre hajlana, de az ötödik nem. „Csak a hazai sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhető meg a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején rendszerint tapasztalnak” – fogalmazott Szabó Máté. Szerinte azonban meghatározott feltételek mellett a rendvédelmi dolgozóknak is biztosítani kellene a sztrájkjogot, mert indokolatlan, hogy teljes tilalmat kelljen elszenvedniük.
Vasút: Egyre indokoltabb a sztrájk
Tegnapig kellett volna megállapodnia a kormánynak az MSZP-frakcióval a közösségi közlekedés átalakításának részleteiről, de nem született döntés. A megállapodás a hónap végéig is elhúzódhat, de a MÁV december közepén életbe lépő új menetrendje miatt ez az utolsó határidő a politikai megállapodás megkötésére. A szaktárca azt tervezi, hogy 36 szárnyvonalon szüneteltetné a vonatközlekedést, ez jövőre 3,1 milliárd forintos megtakarítást jelentene. A VDSZSZ már bejelentette, hogy folytatja a sztrájkot, de az időpontot még nem tűzték ki.
