Beváltatlan klímaígéretek

Hitelesség. Újabb akadályokat gördíthet a jövő havi koppenhágai klímacsúcs sikere elé, hogy a fejlett országok nem tudnak elszámolni a 2001-ben a fejlődők klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására tett ígéreteik teljesítésével. A bonni deklarációban az akkori 15 EU-tagállam, valamint Kanada, Izland, Új-Zéland, Norvégia és Svájc évi 410 millió dollárt ajánlottak fel 2008-ig, amikor is az összeg nagyságát felül kellett volna vizsgálniuk. Bár a deklaráció nem tette egyértelművé a befizetések elkezdésének időpontját, a BBC szerint az összegyűlt pénznek már valahol 1,6 és 2,87 milliárd dollár között kellene lennie.

Mivel Bonnban nemcsak az időtáv, de a befizetés formája is homályban maradt, lehetetlennek tűnik az ígéretek beváltásának ellenőrzése. Nyomozása során a BBC arra jutott, hogy a pénzek kezelésére kijelölt két ENSZ-alapban (a legkevésbé fejlett országok alapja, illetve a különleges klímaváltozási alap) mindössze 260 millió dollár gyűlt össze.

A deklaráció azonban bilaterális és multilaterális megállapodások alapján teljesített támogatásokat is lehetővé tett. Az Európai Unió állítja, hogy ilyen egyezmények révén a maga részéről eleget tett a vállalásának, csak éppen ezt nem tudja számokkal is bizonyítani. „Az ilyen típusú finanszírozásnál néha nagyon nehéz megmondani, hogy abból mennyi köthető a klímavédelemhez” – mondja Artur Runge-Metzger, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának klímaügyekért felelős vezetője.

Az ENSZ részéről azonban Ban Ki Moon főtitkár is azzal vádolja a fejlett országokat, hogy nem teljesítették ígéretüket, és ezzel hitelességük elvesztését kockáztatták a fejlődők szemében. A koppenhágai klímacsúcson ez pedig komoly problémát jelenthet, hiszen ott az egyik legfőbb megoldásra váró kérdés éppen az, hogy a fejlett országok miként segítsék a fejlődők klímavédelmi erőfeszítéseit.

A hitelesség kérdése ezek után az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) múlt heti csúcstalálkozóján elfogadott deklaráció esetében is felmerül, ahol a résztvevők az élelmiszer-ellátás és a klímaváltozás összefüggéseit hangoztatva ígértek segítséget a fejlődőknek, ezúttal azonban konkrét összeget sem nevezve meg. Egyre nyilvánvalóbb pedig, hogy a mezőgazdaságból származó szén-dioxid-kibocsátás mérséklése nélkül nem képzelhető el hatékony küzdelem a globális felmelegedés ellen. Miközben a klímaváltozás éppen a fejlődő országokban jelenti a legnagyobb veszélyt az élelmiszer-ellátás biztonságára, a mindennapi megélhetésükért küzdőktől aligha várható el, hogy mezőgazdasági tevékenységük környezeti hatásaira is tekintettel legyenek – mutat rá az EurActiv. Ezért ha a nemzetközi közösség csökkenteni akarja a mezőgazdaságból származó, összességében 14 százalékot jelentő emissziót, segítenie kell a legszegényebbeknek – figyelmeztet a FAO. VG

Az EU-ban hasonló tervek vannak a közös agrárpolitika átalakítására (VG, 2009. október 28., 4. o.).

Az EU-ban hasonló tervek vannak a közös agrárpolitika átalakítására (VG, 2009. október 28., 4. o.).-->