Kínánál koldulhatnak a hightech-cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTeng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt egykori vezetője már a 80-as években megjósolta, hogy a ritka fémek fogják a jövő gazdaságában a kőolaj kulcsszerepét átvenni – írja a The Economic Times.
A kérdés csak az, hogy mikor és hogyan érzékelteti egyoldalú függő helyzetüket a nyugati államokkal és vállalatokkal Kína. Előrejelzések szerint 2012-től válhat kritikussá a helyzet, mivel ekkorra olyan szintű hiány léphet fel a nyugati cégeknél bizonyos ritka fémek esetében, amelynek pótlására egyelőre nem tudnak megoldást.
Mindenestre figyelmeztető jelek már most is vannak. Az amúgy exportközpontú ázsiai óriásgazdaságban 6-ról 40 százalékra emelték a ritka fémek kivitelére vonatkozó adót, egyes esetekben pedig szigorú exportkvótákat szabtak meg.
A korábbi meglehetősen laza szabályozás végének kezdetét az jelentette, amikor Kína 2005-ben listát készített a területén fellelhető ritka fémekről, és úgy döntött, hogy korlátozni fogja a külföldi cégek hozzájutását ezekhez a nyersanyagokhoz.
Miután számos kínai cég továbbra sem mondott le az olcsó nyugati exportból származó profitról, Peking idén még szigorúbban kezébe vette a kivitel ellenőrzését. AZ EU és az USA erre reagálva idén júniusban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) tiltakozott a kínai exportkorlátozások miatt.
A pekingi vezetés azonban azzal védekezett, hogy a WTO multilaterális rendszerében nincsen szabályozva az egyes országok saját exportjának korlátozása, és Kína semmi ilyen jellegű kötelezettséget nem vállalt. Ráadásul a korlátozást nem kereskedelmi szempontok alapján, hanem környezetvédelmi és ellátásbiztonsági megfontolásból vezették be.
A ritka fémekkel foglalkozó China Nonferrous Metals Industry Association adatai szerint az elmúlt évtizedekben a lelőhelyek túlzott kizsákmányolása volt a jellemző, aminek következtében a korábbi 85 százalékkal szemben Kína ma már csak a globális tartalékok 58 százaléka felett diszponál.
Még ha a pekingi adatok közel állnak is a valósághoz, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi globális kitermelésben közel 97 százalékkal szerepelnek a kínai bányák. A két adat közötti eltérésre elsősorban a kitermelési költségek adnak magyarázatot.
Mihez kellenek a ritka fémek?
(áttekintés néhány olyan ritka fém felhasználásáról, amelyből Kína globális szinten meghatározó készletekkel rendelkezik)Indium: lapos monitorok, félvezetők, adatátviteli eszközök és űrtechnológiai berendezések gyártásánál használják.
Germánium: éjjellátó készülékek, hőkamerák, napelemek illetve optikai kábelek előállításához szükséges.
Wolfram: izzószálak és keményfém-ötvözetek alkotóeleme, illetve az űrtechnika egyik kulcsfontosságú alapanyaga.
Neodímium: csúcsteljesítményű mágnesek, nagy hatékonyságú – például szélkerekeknél alkalmazott – generátorok fontos alkotóeleme.
Molibdén: a hadiiparban rendkívül széles körűen alkalmazott fém, elsősorban különleges acélötvözetek előállításánál használják.
Forrás: VG-gyűjtés
Jóllehet Kínán kívül több nyugati országban is lehetne nagy valószínűséggel ritka fém lelőhelyeket találni, az európai vagy amerikai cégek számára azonban túl drága lenne a kiaknázás – mutat rá a Der Spiegel. Egy nyugati bányászati konszernek ugyanis nem fűlik ahhoz a foga, hogy néhány tonna egzotikus fém kinyerésére óriási beruházásokat fordítson.
Ezzel szemben az olcsó hazai munkaerőnek és a laza környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően a kínai cégek lényegesen könnyebb helyzetben vannak.
Egyébként Peking egyelőre nem kívánja teljesen kizárni a ritka fémekhez való hozzáférésből a nyugati hightech-cégeket. Sokkal inkább a korlátozásokkal próbálják meg újabb kínai termelési egységek felállítására rávenni őket.
A ritka fémek egyik legnagyobb lelőhelyének számító belső-mongóliai Baotouban például olcsó munkaerővel, még olcsóbb telkekkel, illetve kedvezményes nyersanyagárakkal próbálják meg odacsalogatni a nyugati cégeket. A csúcstechnológiájú ipari parkokat létesítőknek akár 5-10 százalék kedvezményt is adnak a szükséges, helyben kitermelt ritka fémek árából.
Indium: lapos monitorok, félvezetők, adatátviteli eszközök és űrtechnológiai berendezések gyártásánál használják.
Germánium: éjjellátó készülékek, hőkamerák, napelemek illetve optikai kábelek előállításához szükséges.
Wolfram: izzószálak és keményfém-ötvözetek alkotóeleme, illetve az űrtechnika egyik kulcsfontosságú alapanyaga.
Neodímium: csúcsteljesítményű mágnesek, nagy hatékonyságú – például szélkerekeknél alkalmazott – generátorok fontos alkotóeleme.
Molibdén: a hadiiparban rendkívül széles körűen alkalmazott fém, elsősorban különleges acélötvözetek előállításánál használják.
Forrás: VG-gyűjtés -->
