A lufi ellen azzal lehet érvelni, hogy a legtöbb piacon ma lényegesen lejjebb vannak az árak, mint a válság előtt. Ugyanakkor a globális gazdaság teljesítménye is visszaesett, változott a struktúra, így nem lehet tudni, hogy az új árszintek megfelelnek-e ennek – fűzte hozzá.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint viszont nem az a kérdés, hogy van-e buborék, hanem hogy kidurran-e vagy csak megáll a növekedésben, mivel sokkal gyorsabban hatottak a kormányzati csomagok, mint ahogyan a reálszféra reagálni tudott volna azokra. Ebből a szempontból sok múlik a kilépési stratégiákon, de ilyen jellegű tapasztalattal alig rendelkezünk a mostani csomagok mérete miatt.
Az viszont kisebb állami élénkítésekkor kiderült, hogy egy korai kilépés jókora megingáshoz vezethet az érintett piacokon. Németh Dávid ugyanakkor kizárja, hogy zavartalanul folytatódjon a növekedés a nyugati gazdaságokban, ehelyett igen rázós évre kell készülni, mivel a fundamentális hírek hol jobbak, hol rosszabbak lesznek.
Bebesy szerint viszont fontos megnézni, miből táplálkozik az áremelkedés. Ha túlzott hitelexpanzióból, az egyértelműen gond, most viszont jelentős részben azok a pénzek tértek csak vissza, amelyek a válság kitörésekor a biztonságos eszközökbe menekültek. A kormányzati eladósodás ugyan hordoz veszélyeket, de a fő trend továbbra is inkább a magánszektor hitelállományának leépülése, az áremelkedést tehát nem a magánszektor eladósodása hajtja.
