BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ellentétes jövőképek

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) teljes mellszélességgel kiállt a jövő évi magyar büdzsé mellett, hazai elemzők azonban aggodalmuknak adtak hangot. Dominique Strauss-Kahn, a szervezet vezérigazgatója szerint Magyarország kimondottan jó példának számít ebből a szempontból, és azt is elmondta, hogy a választások után sem vár fordulatot a fiskális szigorban. Ezt az ellenzékkel folytatott megbeszélésekre is alapozva jelentette ki. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélést követő tájékoztatón úgy fogalmazott: a politikai nyilatkozatok hátterében azért minden fél érti, hogy nincs más út a gazdaság megmentésére. Ugyanitt Bajnai Gordon bejelentette: kormánya már nem hív le további részleteket a nemzetközi szervezetek hitelkeretéből. Simor András jegybankelnök viszont már nem volt ennyire optimista szerdai parlamenti meghallgatásán, és az általunk megkérdezett szakértők szerint sem ennyire problémamentes a jövő. Sokat segítene egy hiteles euróbevezetési forgatókönyv hazánknak.

Az IMF-csomag miatt az államadósság szerkezetében lényeges változások álltak be – mondta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának vezetője. Egyrészt lecsökkent a piaci finanszírozás részaránya, másrészt megnövekedett a devizaarány, valamint mérséklődött az átlagos futamidő. Utóbbi miatt megnövekedett az államadósság kamatérzékenysége. Minden szempontból előnyös lenne mihamarabb visszatérni a válság előtti szerkezethez, ezt vélhetően az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) is szem előtt tartja. Ehhez meg kell majd növelnie a forintkötvény-kínálatot, azonban fontos kiemelni, hogy az idő egyelőre nem sürget. Nincs arra kényszerülve a kincstár, hogy bármi áron, bármekkora hozam mellett értékesítsen, egyelőre hatékony az a taktika, hogy akkor jön ki a piacra, amikor van megfelelő kereslet. 2011–12-ben erősödik a piaci finanszírozás kényszere, ekkorra már mindenképpen szükségessé válik a külföldi befektetők visszacsábítása egy meggyőző konvergenciapálya ígéretével. Mindehhez pedig egy inflációellenes, növekedéspárti, a fiskális hitelességet szem előtt tartó, következetes gazdaságpolitikára van szükség – összegezte a szakértő.

Jelenleg nagyjából a szükséges, azaz a tavaly ősz előtti mennyiségek felét tudja az ÁKK a piaci kibocsátásokból fedezni – mondta Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza. Még a teljes vételi ajánlatok elfogadása sem garantálná a szükséges mennyiséget, ez azt jelzi, hogy mégsem volt minden területen sikeres a válságkezelés. A forint visszaerősödése és az általános hangulatjavulás, úgy tűnik, nem javított automatikusan a finanszírozási helyzeten. Továbbra is hiányzik egy hiteles, fenntartható középtávú pálya, de még mindig a korábbi hitelességvesztés árát fizetjük meg, hiszen nem azt kapták a befektetők a magyar papíroktól, amit vártak. A piac még nem hisz teljesen a kormányban, azt gondolják a szereplők, hogy ismét átmeneti lehet a javulás. Emiatt pedig még jövőre is az IMF-féle finanszírozásra leszünk ítélve, hiába vonzó még mindig a hozamszintünk, be van árazva egy esetleges negatív korrekció esélye. Ráadásul vannak kedvezőtlen jelek is a piacon – hívta fel a figyelmet Barcza. A kamatgörbe hosszú végén már elkezdődött az emelkedés a rövid kamatok vágása miatt, ez annak a jele, hogy túlvágja a kamatot a jegybank, mint ahogyan az a korábbi periódusokban is megfigyelhető volt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek