Mennyivel lett laposabb a zsebünk idén? – Bérek, számokban
Az éven belüli béralakulás azonban igen hektikus képet mutat, amelyet az átlag elfed. A legnagyobb mozgásokat az állami alkalmazottak tizenharmadik havi illetményének megnyirbálása okozta. Ez idézte elő a januári nagy bruttó csökkenést, illetve az októberi negatív változásban is ugyanennek volt nagy szerepe. Az állami szférában 7,5 százalékos átlagos csökkenést mért a hivatal, csak októberben pedig 12,3 százalékkal vittek haza kevesebbet a közszolgák.
A versenyszférában 3,5 százalékos bruttó bérnövekedés volt, ez február óta a legalacsonyabb emelkedési ütem, de a gazdasági teljesítmény csökkenését figyelembe véve nem tekinthető drasztikusan alacsonynak. Tovább bonyolította a képet az szja-sávhatár év közepi megemelése, amely miatt a nettó bérdinamika felgyorsult a bruttóhoz képest.
Ugyanilyen hatás jövőre is várható, mivel tovább bővül azok köre, akik az alsó adósávban keresnek. Az alkalmazotti létszám terén is megfigyelhető a kettősség: a cégek inkább elbocsátásokkal reagáltak a válságra, 7 százalékos, 135 ezer fős csökkenés mutatkozott a vállalkozásoknál. Az állami szférában viszont 6,3 százalékos létszámbővülés volt, igaz, ez az általában alacsony hozzáadott értéket képviselő közmunkaprogramokra vezethető vissza. Ezek nélkül ugyanis itt is létszámcsökkenés figyelhető meg.
