Egységes volt a monetáris tanács

Meglepően egységesen döntött a piacok számára kissé váratlan, mindössze negyed százalékpontos kamatvágásról a jegybank – derült ki a monetáris tanács december 21-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését hét tag támogatta, egy tag – Bánfi Tamás – pedig 50 bázispontos mérséklésre szavazott. A piaci szereplők még az utolsó napokban is inkább a fél százalékpontos vágást tartották valószínűbbnek, habár a forint árfolyamának év végi megingása többeket elbizonytalanított.

A jelenleg 6,25 százalékos irányadó ráta további, de óvatosabb ütemű csökkentését várják az elemzők. Az utóbbi hónapokban kissé alábbhagyó befektetői optimizmus miatt azonban többen azt jelezték, hogy néhány hónapon belül megállhat a bő egy éve tartó kamatcsökkentési ciklus. Igaz, azóta majdnem a felére csökkent az alapkamat, ezt az áfaemelés nyomán bekövetkezett áremelkedés vártnál kisebb mértéke, illetve a kockázati megítélések javulása tette lehetővé.

Maga a monetáris tanács is lát kockázatokat a jelenlegi pénzügyi folyamatokban. Az ülésen többen kiemelték azonban, hogy a kedvezőtlen nemzetközi események ellenére a hirtelen kamatpolitikai váltás indokolatlan lenne, és nem lenne összeegyeztethető az MNB eddigi, egyenletes lépésekre és kiszámíthatóságra törekvő kamatpolitikájával. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatásán nem lehet úgy áttekinteni, mint az áfanövekedésén, mert nem lehet kiszámítani a kockázati prémium emelkedésének tartósságát.

Az elemzők a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón is hiába vártak a jövőbeni kamatalakulásra vonatkozó utalásra. Sokan úgy vélik azonban, hogy a jegybank is érezheti: még mindig jelentős fékezőerőt jelent a reálgazdaságnak a nemzetközi összevetésben magas kamatszint. A korábbi felelőtlen fiskális politika, a 2000-es években főként a választások körüli kiugró hiányadatok miatt elveszített befektetői bizalom még nem tért vissza. BD