Ennek is örülni kell: stagnál az infláció Magyarországon

Hónapok óta először nem okozott kellemetlen meglepetést az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint augusztusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal emelkedtek, míg az előző hónaphoz viszonyítva stagnáltak. Júliusban ugyanekkora áremelkedést mért a KSH, azzal a különbséggel, hogy akkor havi bázison 0,4 százalékos volt a pénzromlás mértéke.

A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők szintén 4,3 százalékos drágulást és havi alapon stagnálást vártak, tehát a mai adat nem okozott meglepetést. Kedvező fejlemény, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, épp ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció a jegybanki toleranciasávja alá, 3,9 százalékra süllyedt. 

Az máris kevésbé örömteli, hogy az árrésstopok nélkül az infláció másfél százalékkal lenne magasabb, tehát mintegy 5,8 százalékos lenne az átlagos áremelkedés szintje.

Mindenesetre az élelmiszer-infláció augusztusban, hasonlóan júliushoz, átlagosan 5,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a tojásé 19,9, a kávéé 18,5, a csokoládé, kakaóé 18,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 17,1 százalékkal növekedett.

A háztartási energiáért 11,0 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,2, a palackos gáz 2,6 százalékkal drágult. 

Havi alapon az élelmiszerek ára sem változott (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,1 százalékkal mérséklődött). A szalámi, szárazkolbász, sonka 1,2, a margarin 1,1, a vaj, vajkrém 1,0, a kávé 0,8, a baromfihús, valamint a sajt 0,7-0,7, a tej 0,5, az alkoholmentes üdítőitalok 0,4 százalékkal többe kerültek. 

A termékcsoporton belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) ára 2,1, az étolajé 1,3, a liszté 0,9, a sertéshús, valamint a tojás ára 0,4-0,4, a száraztésztáé 0,3, a kenyéré 0,2 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,6 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 0,7 százalékkal.

A forint is segített, de a jegybank nem fog megenyhülni

Elemzők szerint  az inflációt alapvetően a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése és az alacsony importált infláció fogja vissza, jelenleg az eurózóna inflációja tartósan 2 százalék körül van. Ugyanakkor 

• a magasan ragadt inflációs várakozások, 
• az élelmiszerek drágulása (amiben szerepe van az aszálynak is, de a termelői árak közül is kiemelkedik az élelmiszeripar árnövekedése),
•  illetve a reálbérek növekedése felfelé húzzák az inflációt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője előzetesen azt mondta, hogy a forint beragadt 395 körül az euróval szemben, és az augusztusi inflációs adat aligha okoz olyan meglepetést, amely kilöki ebből a sávból bármelyik irányba. Sokkal nagyobb hatást gyakorolhat szerinte a forint árfolyamára a nemzetközi monetáris politikára vonatkozó várakozások alakulása. 

A jegybank várhatóan nem változtat az alapkamaton, amely 6,50 százalékon maradhat az év végéig. Annál is inkább, mert az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az árrésstop kivezetése, amely ugyan egyelőre nincs napirenden, újabb lökést adna az inflációnak. Az előttünk álló hónapokban azonban ismét nőhet az áremelkedés általános üteme, és októberben tetőzhet a mutató, 5 százalék közelében. 

Az éves átlagos infláció 2025-ben a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 4,6 százalékos lehet.