Ezzel éves átlagban 4,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak a 2008-as szintet, ennél az utóbbi húsz évben csak a 2005-ös és a 2006-os pénzromlási mutató volt valamivel kedvezőbb. Bár a 3 százalékos inflációs célt nem sikerült elérni, a monetáris politikában további lazításra számítanak az elemzők, mivel az idei kilátások jóval kedvezőbbek. Januárban 25 bázispontos csökkentés jöhet és később 5,5 százalékig mérséklődhet az irányadó ráta.
Az év közi áralakulásra az első fél évben a forint gyengülése nyomta rá a bélyegét. Az év második felében viszont elsősorban az áfa és a jövedéki megemelése játszotta a fő szerepet. Utóbbi meg is mutatkozik az élvezeti cikkek árában, az alkohol és a dohánytermékek 10 százalékkal kerültek többe tavaly év végén, mint egy évvel korábban. A fő áfakulcs 20-ról 25 százalékra emelését azonban a kereskedők csak kis részben tudták átterhelni a vásárlókra, ezt a változatlan adótartalmú árindex negatív decemberi és alacsony éves átlagos értéke (–0,1, illetve 2,3 százalék) is mutatja.
A feldolgozott élelmiszerek kedvező áralakulása mellett a decemberi adatban a legmeglepőbb elem a távhő árcsökkentése volt, amely részben egyszeri árengedményekből adódott, miután Budapesten decemberben elengedték a szolgáltatás alapdíját – emelte ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A távhődíjak a következő hónapokban is zajt visznek az inflációs adatokba: januárban emelkedés formájában visszaüt a decemberi engedmény, februárban pedig megjelenik az áfacsökkentés hatása.
