Napirenden a pénzügyi reformok
Sokkolták az amerikai pénzügyi szektort azok a szabályozási javaslatok, amelyekkel a múlt hét végén állt elő a Fehér Ház. Az USA már megtette az első lépést terveinek nemzetközi népszerűsítéséért: Barney Frank, a washingtoni képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon folytat megbeszéléseket a pénzpiaci reform nemzetközi koordinálásáról.
Obama javaslatcsomagja értelmében megtiltanák a kereskedelmi bankoknak, hogy kockázatos, úgynevezett saját számlás kereskedési ügyleteket folytassanak az államilag garantált hagyományos betétek nyújtotta tartalékban bízva. Fedezeti és befektetési alapok finanszírozása is tilos lenne számukra. A tervezet második lényegi pontja a hitelintézetek méretének korlátozása: egyikük sem rendelkezhetne az USA-ban biztosított bankbetétek több mint 10 százaléka felett. A bankárbónuszok megadóztatását továbbra is elveti a Fehér Ház, helyette rendkívüli adót vetne ki a pénzintézetekre, hogy a bankmentések költségei teljesen megtérüljenek a költségvetés számára.
A tervek bejelentése a banki részvények gyengülését hozta maga után a múlt héten, és a republikánusok is élesen kritizálták az elképzelést. Ez utóbbi pedig nem lebecsülendő akadály a demokrata reformtervek útjában, tekintettel arra, hogy a massachusettsi választással elveszett a 60 fős demokrata támogatottság a szenátusban. Reuters, NZZ
Sok elképzelés és sok vélemény az EU-ban
Zsúfolt programmal kell megbirkózni a februárban felálló Európai Bizottságnak az előirányzott szabályozási reformok kapcsán. A tervek magukban foglalják a származékos pénzpiaci ügyletek újraszabályozását, a bankokra vonatkozó tőkekövetelményi előírások szigorítását, a nehéz helyzetbe került hitelintézetek támogatását szolgáló „válságmenedzselő rendszer” felállítását, a pénzügyi eszközökre vonatkozó irányelv áttekintését, s a biztosítási szektor szabályozásának reformját.
Ám a tagállamok, illetve az uniós vezetők eltérő elképzelései nehezítik az egységes fellépést. Franciaország és Nagy-Britannia például a 27 500 eurónál nagyobb bónuszokra kivetendő, egyelőre egyszeri 50 százalékos adó ötletével kezdett nemzeti magánakcióba. Eközben az unión belüli álláspontok sem tiszták: miközben az Európai Központi Bank alapvetően pozitívan viszonyul az USA új terveihez, Joaquín Almunia pénzügyi, leendő versenyügyi biztos szerint az amerikaiakhoz hasonló eszközökre Európában nincs szükség.
A bizottság tervei szerint 2010 közepére készül el a tőzsdén kívüli hitelbiztosítási ügyletek (CDS) ellenőrzését szolgáló központi elszámolóház felállításáról szóló javaslat. A fedezeti alapok menedzsereire vonatkozó regisztrációs és beszámolási kötelezettségről szóló szabálytervezetet a tervek szerint még az idén elfogadják az uniós tagállamok, miközben a hitelminősítőkre vonatkozó hasonló szigorításokra már áldásukat adták. VG
Jogszabálydömping a magyar bankoknál
A hazai hitelintézeti szektornak egyszerre több jogszabályi és egyéb változásra is fel kellett készülnie 2009-ben. Némi csúszással bár, de életbe lépett a magatartási kódex, a parlament – igazodva az uniós elvárásokhoz – elfogadta a fogyasztói hitelezésről szóló törvényt, és behatárolja az érintettek mozgásterét az a még 2009-ben elfogadott kormányrendelet is, amely a felelős lakossági hitelezést hivatott elősegíteni. Az elfogadott jogszabályok nyomán – egyebek mellett – ettől az évtől tételesen szabályozzák a lakossági piacon, hogy egy adós milyen devizában, milyen feltételek mellett vehet fel kölcsönt, limitálttá válik a szolgáltatók részéről alkalmazható előtörlesztési díjak mértéke, s a piaci szereplőknek egy sor tájékoztatási kötelezettségnek is eleget kell tenniük.
A piac jobb átláthatóságát, biztonságosabb működését segítheti a pénzügyi felügyelet szervezeti struktúrájának egyszerűsítése, jogkörének kiterjesztése, illetve – a Pénzügyi Stabilitási Tanács felállításával – az együttműködés erősítése a felügyelet, a pénzügyi tárca és a jegybank között.
A hazai hitelintézetek mind az amerikai, mind az európai társaikhoz mérten jól átvészelték a krízis legkeményebb hónapjait, állami „mentőcsomagra” nem volt szükség. Egyedül a tőzsdei bankként működő FHB-nál hajtottak végre márciusban 30 milliárdos tőkeemelést annak érdekében, hogy ne kerüljön versenyhátrányba az erős anyabanki hátterű szereplőkkel szemben.
A hazai bankok üzleti aktivitása ugyanakkor látványosan csökkent: mérlegük az idén már kismértékben bár, de zsugorodott, s elsősorban a romló hitelportfóliók miatt a jövedelmezőségük is visszaesett. Ennek ellenére tavalyról is stabilan pozitív, bár a bázistól jócskán elmaradó eredményt jelenthet a szektor.
Főbb változások:
- a magatartási kódex elfogadása
- törvény a fogyasztói hitelekről
- kormányrendelet a felelős lakossági hitelezésről
- a PSZÁF jogkörének erősítése
- a Pénzügyi Stabilitási Tanács felállítása
Vélemény
Orbán Gábor, Az Aegon alapkezelő üzletágvezetőjeMég azt is nehéz elképzelni, hogy az új szabályok az USA-ban miként működhetnek, a tőzsdén kívüli kereskedés ugyanis éppen a saját számlára történő vásárláson nyugszik, amelyet le akarnak választani a kereskedelmi banki tevékenységről. Magyarországon láthattuk azt az időszakot tavaly, amikor nagyon kevés saját számlás szereplő volt az állampapírpiacon, ezt hívtuk „befagyott” piacnak. A szabályozás terén a következő hónapokban már nem várható újdonság, a választások után meg még nem lehet tudni, hogy mi lesz.
Baranovszky György, A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke
A civil fogyasztóvédők már régóta a hatékony szabályozást szorgalmazzák. Az elmúlt időszakban tapasztalt banki magatartások ugyanis egyértelműen a szabályozások szükségességét támasztják alá. Érzékelhető volt, hogy hiába az önszabályozásra való törekvés, nem igazán célravezetők az etikai kódexekben rögzített előírások, ha azokat nem követik egységesen. Ezért szövetségünk változatlanul kitart a mellett, hogy lehetőség szerint minden lényegi kérdést jogszabály rendezzen, mert csakis így garantálható a fogyasztói érdekek védelme.
Michel Barnier, Az Európai Bizottság belső piacokért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős leendő biztosa
Nem tudunk kilábalni a válságból, ha nem történik érdemi változás. A történtekből tanulnunk kell, és úgy kell versenyképesebbé tennünk pénzügyi szolgáltató szektorunkat, hogy a megfelelő szabályok lefektetésével helyreállítjuk a bizalmat. Korántsem érezném sokkolva magam, ha a bizottság az eddigi elképzeléseknél is tovább menne annak érdekében, hogy korlátozzuk a bankároknak kifizetett indokolatlanul magas bónuszokat. Ami a tőzsdei shortügyleteket illeti, nem riadnék vissza a szigorúbb korlátok közé szorításuktól. Az uniós szintű piaci felügyelettel kapcsolatban a tagállamok között született decemberi kompromisszumos egyezségről pedig azt gondolom, hogy az még javításra szorul, és érdemes lenne megpróbálni visszatérni a bizottság eredeti, szigorúbb javaslatához.
Móra Mária Tünde, A Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese
Önmagában nem az jelent problémát, hogy a különböző illetékes testületek (Bázeli Bizottság, Európai Bizottság, G20 stb.) szabályozni kívánják a bankokat, hanem az, ha a szabályozás populista célokat szolgál, s kifejezetten a hitelintézetek megbüntetését célozza. Obama javaslatai mögött van racionalitás, a bankok spekulatív pozícióinak a korlátozása, illetve a túlzott méretek, betétkoncentráció megakadályozása ésszerű cél, s hozzájárulhat egy újabb válság kialakulásának és elmélyülésének a megelőzéséhez. Az ördög persze, mint mindig, most is a részletekben lesz, s jelenleg még nem tudjuk, hogy a politika szintjén megfogalmazott javaslatokat konkrétan milyen módon kívánják megvalósítani. A fontos az, hogy a terítéken levő szabályozási ötleteket (a tőke minőségének a javítása, áttételi ráta bevezetése, likviditásszabályozás, anticiklikus tartalékolás stb.) a várható együttes hatások ismeretében, megfelelő mérlegelés után váltsák valóra.
Még azt is nehéz elképzelni, hogy az új szabályok az USA-ban miként működhetnek, a tőzsdén kívüli kereskedés ugyanis éppen a saját számlára történő vásárláson nyugszik, amelyet le akarnak választani a kereskedelmi banki tevékenységről. Magyarországon láthattuk azt az időszakot tavaly, amikor nagyon kevés saját számlás szereplő volt az állampapírpiacon, ezt hívtuk „befagyott” piacnak. A szabályozás terén a következő hónapokban már nem várható újdonság, a választások után meg még nem lehet tudni, hogy mi lesz.
Baranovszky György, A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke
A civil fogyasztóvédők már régóta a hatékony szabályozást szorgalmazzák. Az elmúlt időszakban tapasztalt banki magatartások ugyanis egyértelműen a szabályozások szükségességét támasztják alá. Érzékelhető volt, hogy hiába az önszabályozásra való törekvés, nem igazán célravezetők az etikai kódexekben rögzített előírások, ha azokat nem követik egységesen. Ezért szövetségünk változatlanul kitart a mellett, hogy lehetőség szerint minden lényegi kérdést jogszabály rendezzen, mert csakis így garantálható a fogyasztói érdekek védelme.
Michel Barnier, Az Európai Bizottság belső piacokért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős leendő biztosa
Nem tudunk kilábalni a válságból, ha nem történik érdemi változás. A történtekből tanulnunk kell, és úgy kell versenyképesebbé tennünk pénzügyi szolgáltató szektorunkat, hogy a megfelelő szabályok lefektetésével helyreállítjuk a bizalmat. Korántsem érezném sokkolva magam, ha a bizottság az eddigi elképzeléseknél is tovább menne annak érdekében, hogy korlátozzuk a bankároknak kifizetett indokolatlanul magas bónuszokat. Ami a tőzsdei shortügyleteket illeti, nem riadnék vissza a szigorúbb korlátok közé szorításuktól. Az uniós szintű piaci felügyelettel kapcsolatban a tagállamok között született decemberi kompromisszumos egyezségről pedig azt gondolom, hogy az még javításra szorul, és érdemes lenne megpróbálni visszatérni a bizottság eredeti, szigorúbb javaslatához.
Móra Mária Tünde, A Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese
Önmagában nem az jelent problémát, hogy a különböző illetékes testületek (Bázeli Bizottság, Európai Bizottság, G20 stb.) szabályozni kívánják a bankokat, hanem az, ha a szabályozás populista célokat szolgál, s kifejezetten a hitelintézetek megbüntetését célozza. Obama javaslatai mögött van racionalitás, a bankok spekulatív pozícióinak a korlátozása, illetve a túlzott méretek, betétkoncentráció megakadályozása ésszerű cél, s hozzájárulhat egy újabb válság kialakulásának és elmélyülésének a megelőzéséhez. Az ördög persze, mint mindig, most is a részletekben lesz, s jelenleg még nem tudjuk, hogy a politika szintjén megfogalmazott javaslatokat konkrétan milyen módon kívánják megvalósítani. A fontos az, hogy a terítéken levő szabályozási ötleteket (a tőke minőségének a javítása, áttételi ráta bevezetése, likviditásszabályozás, anticiklikus tartalékolás stb.) a várható együttes hatások ismeretében, megfelelő mérlegelés után váltsák valóra. Támogatás Az EU kezdeti óvatoskodása ellenére Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a héten már úgy fogalmazott, hogy Washington elképzelései az uniós álláspontnak megfelelő irányba mutatnak.
Trichet – a német kabinettel egyetemben – ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20-szal történő egyeztetés kulcsfontosságú a szabályozás sikeréhez. Bázeli reformok A Bázel II tőkeegyezménnyel kapcsolatos javaslat 2012-ig való átültetéséről állapodtak meg januárban a részt vevő országok.
A banki műveletek nemzetközi felügyeletével foglalkozó Bázeli Bizottság 2009 végén állt elő a javaslatcsomaggal: szigorítanák a hitelintézetekre vonatkozó tőkekövetelményi szabályokat, s felszólítják a bankokat, hogy képezzenek tartalékokat a turbulenciák átvészelésére. Napirenden a pénzügyi reformok -->
