Teljesíthető lesz a PM hiányterve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint a kormányzati szektor 2009. harmadik negyedévi eredményszemléletű hiánya 243 milliárd forintot tett ki, a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát, ami az előző évi harmadik negyedévhez képest 132 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal magasabb. Az előző, második negyedévvel összehasonlítva is 88,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 1,4 százalékponttal nagyobb volt a deficit.
Suppan Gergely , a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője kedden az MTI-nek elmondta: a KSH által közölt első három negyedéves, 711 milliárd forintos - a GDP 3,7 százalékát kitevő - eredményszemléletű hiány alacsonyabb volt mint ugyanezen időszak pénzforgalmi hiánya. Emlékeztetett: pénzforgalmi szemléletben szeptember végére az államháztartás egyenlege 1 067,7 milliárd forint hiányt halmozott fel, ami a GDP 4,1 százaléka.
Nem meglepetés, hogy 2008 első három negyedévéhez képest nőtt a hiány, hiszen a recesszió miatt csökkentek az állami bevételek, miközben vannak bizonyos feladatok, amelyeket kötelező ellátni - mondta Suppan Gergely.
Hangsúlyozta: a válságkezelő kormány sok intézkedésének - így például a 13. havi nyugdíjak és fizetések megvonásának - hatásai csak az utolsó hónapokban érzékeltetik hatásukat, emiatt pedig az utolsó negyedév - pénzforgalmi szemléletben - nagyobb többletet mutathat, mint amivel előzőleg kalkuláltak.
Az elemző szerint a KSH első három negyedéves adataiból látható, hogy teljesült a kormány által vállalt 3,9 százalékos eredményszemléletű hiány, sőt ennél akár 1-2 tized százalékponttal is jobb lehet.
Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője is úgy vélekedett: valószínűleg meglesz a várt bevétel a társasági adódból, így az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya az előzetes adatok szerint a PM előrejelzéseinek megfelelően alakulhat, de akár 10-20 milliárd forinttal is jobb lehet a vártnál.
A PM által kitűzött, GDP-arányosan 3,8 százalékos, 992,4 milliárd forintos pénzforgalmi deficit eléréséhez decemberben 131,3 milliárdos államháztartási többlet szükséges.
Az ING elemzője szerint a végleges adatok az önkormányzati gazdálkodás alakulásától, valamint attól is függnek, hogy milyen kiadásokat "toltak át" 2010-re. Hozzáfűzte: a hiány 2010-ben és 2011-ben az átnyúló tételek, valamint a választási "ígérgető kampány" miatt nagyobb lehet a tavalyinál, de ezenkívül a 2009 júniusában elfogadott adótörvényeknek sincs meg a fedezete a következő két évben.
A KSH kedden közölt eredményszemléletű hiány adatairól elmondta: a vártnak megfelelőek az adatok, s jelzik, hogy teljesíthető a kitűzött 3,9 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány.
Mint ismeretes, az elmúlt hetekben komoly vita folyt az idei, és főleg a jövő évi hiányatervek tarthatóságáról.
Trükközés: A jelenlegi állás szerint ugyanis csak az tűnik biztosnak, hogy a hiány jóval nagyobb lesz a törvényben foglaltnál. Hogy ki miatt, az valószínűleg soha nem derül ki. (2009.12.23)
A hitelesség próbája: Tavaly, a havi eredmények alakulása láttán sok elemző kételkedett az év végi cél elérésében, noha az utolsó hónapokban már kezdtek látszani a válságkezelő lépések hatásai. A vállalt deficit betartása amiatt is érdekessé vált, hogy az ellenzék kétségbe vonta az ez évi büdzsé szakmai megalapozottságát. (2010, 01.04)
Ha minden igaz, a vártnál is kisebb lett a hiány: Habár szinte minden szakértő – az adóbevételek bizonytalansága miatt – szkeptikus volt a tekintetben, teljesül-e a tavalyi hiánycélja a kormánynak, az élet rácáfolni látszik az aggodalmakra. Ugyanis a vártnál legalább 25-30 milliárd forinttal érkezett több az adóbevételi számlákra december 30-ig.
Büdzsé: nem csitul a vita - Ezermilliárdos hiánytúllépés?
Tudatos törvénysértések, a tervezett kétszeresét meghaladó hiány, figyelembe nem vett százmilliárdos tételek – bár a T. Ház már közel egy hónapja rábólintott a 2010-es költségvetésre, a büdzsé körüli vita az év vége közeledtével sem csillapodik. Sőt, a napokban a köztársasági elnök, a Költségvetési Tanács (KT) és a javarészt jobboldali közgazdászokból, közéleti személyiségekből álló huszonkilencek is tovább „ütötték a vasat”.
