Csányi nem szeretne mesterséges lélegeztetést Gyurcsánytól - Videó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSokat beszéltünk az államadósságról, de csak önmagában, nem a többi országhoz mérve - kezdte elemzését Csányi Sándor. Holott a következő években soha nem látott verseny alakul ki a hitelt felvevők között, mivel az eladósodottság az egész világon nőtt. A banki szabályozásak legalább duplájára növelik a tőkeszükségletet - ebben a helyzetben kell finanszírozni a folyó hiányt.
Nézze meg Gablini Gábor, Wáberer György, Beck György, Csányi Sándor és Orbán Viktor beszédét is.
Kelet-közép Európa országai kis, nyitott gazdaságok, de érdemes megfigyelni, hogy Ukrajna és Románia is viszonylag jó helyzet van a devizahitelek aránya, illetve az államadósság terén. Magyarországon 78 százalékra emelkedett az államadósság és még a megtakarítások ellenére sem vagyunk jobb helyzetben, mint a környező országok - az elmúlt nyolc évet elpazaroltuk.
Fontos érdés a GDP újraelosztása is, amely szempontjából szintén nem állunk jól, csakúgy, mint az átlagbér adóterhelését illetően. Magas itthon az újraelosztás és az adóteher. Magasabbak a kamatok, a szociális kiadások is - ezek a számok meglátszanak a GDP átlagos alakulásán is. A válság előtt a növekedés 4,67 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a régióba, a recesszió pedig erősebben sújtotta Magyarországot.
A gazdasági növekedés sokak szerint a forint leértékelésével érhető el. Ezt az OTP elemzői által készített tanulmány részben cáfolja. Számításaik szerint a gyengébb deviza növeli az exportot, de bizonyos leértékelést követően a lértékelést a GDP-re több negatív, mint pozitív hatást gyakorol. Csökken a reáljövedelem, kevesebb lesz a gazdaságban megjelenő likviditás és ez hátrányosan befolyásolja a bankok likviditását is.
A 4 százalék körüli államháztartási hiány nincs kőbe vésve, lehet magasabb, ha a nagy elosztórendszerek költségeinek csökkentését szolgálja. Évek óta beszélünk ezek reformjáról, de fontos lépések szinte nem történtek. Mára betanított munkások és diplomások országa lettünk, jól képzett szakmunkások nélkül. A költségvetésnek szüksége van az adóbevételekre, de az adózás struktúráját át kellene alakítani, nem megengedett, hogy több mint 1 millióan minimálbéren adózzanak. Így alacsony, megfizethető adószint alakulhat ki. Nem tudja elítélni azt a vállakozót, aki a tönkremenetel helyett adót csal, hogy tovább működhessen.
Mások idehozhatnak szemetet, a magyar cégeknek pedig szigorú ellenőrzésen kell átesniük, ha külföldön akarnak szerepelni - mondta Csányi a hazai cégek szerepe kapcsán. Ehhez kapcsolódik a korrupció, amelyet jelentősen csökkenteni kellene. A fejlesztésekhez szükséges támogatásokat érdemes kilobbizni az EU-ban.
A válság Amerikából indult - szögezte le Csányi, hangsúlyozva, hogy divat a bankokra fogni a válságot. Körülbelül hét nagy befektetési bank állította elő a mérgezett eszközök 90 százalékát, igaz, hogy a terjesztésben európai pénzintézetek is részt vettek. A magyar bankrendszer azonban nem okozója, hanem elszenvedője a válságnak, hiszen a forint gyengülése komoly likviditási válságot okozott, szerencse, hogy a bankrendszer nem dőlt össze.
Ma az OTP at ötödik legjobban tőkésített cég Európában - szögezte le Csányi, vagyis jól túlélte a pénzintézet a válságot. És bár sokan próbáltak segíteni az OTP-n a kormánytól az IMF-ig, erre nem vol szükség. "Kicsit rossz is rágondolni, milyen lett volna, ha Gyurcsány mesterséges lélegeztetést ad nálam" - fogalmazott Csányi.
Ami a változtatásra szoruló pontokat illeti: a hazai cégek nem rendelkeznek megfelelő tőkével, az eddigi támogatások helyett olyan hitelcsomagra lenne szükség, amely egybefoglalja a működéshez szükséges összes fontos elemet.
Demján sándor vitaindítóját, hatpontos listáját itt nézheti meg:
