Magyar gazdaság

2010 kemény év lesz, 2011-13 is alig jobb

A Világbank szerint lassú lesz a fellendülés a feltörekvő európai (így Magyarország) és a közép-ázsiai országok számára is. A nemzetközi szervezet a szegények érdekében végrehajtott társadalmi reformokat sürget.

A feltörekvő európai országok, valamint a közép-ázsiai térség államai kénytelenek lassú kilábalással számolni. Az érintett kormányok kemény fiskális intézkedések előtt állnak, ám ezek végrehajtásánál figyelemmel kell lenniük a legsebezhetőbb és leginkább szükséget szenvedőkre - áll a Világbank sajtóanyagában.

A két térség államait érintette legkeményebben a gazdasági válság, így nagyon valószínű, hogy itt lesz a leglassabb visszatérés a növekedéshez - nyilatkozta Philippe Le Houréou, a szervezet Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke. Tavaly 6 százalékkal esett a gazdasági teljesítmény, miközben 2007-ben még 7 százalékos volt a növekedése a régióban. 2010 kemény év lesz, átlagosan 3 százalékos átlagos növekedéssel lehet számolni, és a 2011-2013 közti időszakra is csak alig valamivel jobbak a kilátások. A növekvő szegénységbe taszítja a családokat, a már most is szegények helyzete pedig még nehezebbé válik - tette hozzá Le Houréou.

Mindkét térség elég sokszínű, a válság változó mértékben érintette az ide tartozó országokat, így mindegyiknek különböző a kilábalásra való esélye. A két térség 30 államából húszban visszaesett a GDP, ám a skála elég széles: Lettországban 18 százalékos volt a zuhanás, míg Azerbajdzsán GDP-je 8,3 százalékkal nőtt.

Általában azonban elmondható, hogy a két térség lassabban fog kilábalni a válságból, mint a világ más régiói. A Világbank előrejelzései szerint 2011 és 2013 között ebben a két térségben 3 és 4 százalék között lehet a növekedés, addig a Közel-Keleten 5, míg a feltörekvő ázsiai országokban 8 százalék. 2010-et különösen nehéz évnek tartja a szóban forgó két régió számára a Világbank, hiszen a többi fejlődő térséghez képest feleakkora növekedésre számíthatnak.

A nemzetközi szervezet kiemeli, hogy ezekben az országokban a legnagyobb a költségvetési nyomás: az átlagos költségvetési hiány 2008-2009-ben a GDP 6 százaléka, miközben a Közel-Keleten ez 1, Latin-Amerikában 3, míg a fejlődő ázsiai országokban és Afrikában is csak 4 százalék.

"A válság hatása, valamint a hosszabb távú demográfiai, gazdasági és politikai tényezők olyan szakpolitikákat kívánnak, amelyek révén megvalósul a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés, és a is. A szociális költések reformja, amely sok térségbeli országban eddig elmaradt, még sürgetőbbé vált. A válság előtt a - néhol a teljes állami kiadások felére rúgó - szociális célú kiadások hatékonytalansága sokak számára talán elfogadható volt. Most azonban kiderült, hogy mégsem az" - vélte Le Houérou.

A Világbank jelentése szerint az év végére 64 millióan élnek majd szélsőséges szegénységben. A válság miatt a szegény országok arra kényszerülhetnek, hogy csökkentsék szociális és humanitárius költségeiket - pont akkor, amikor a leginkább szükség lenne ezekre.

A nagyobb növekedés érdekében a Világbank azt tanácsolja, hogy a szegény országok a helyi és regionális tőkepiacok támogatásával és a bankrendszer szabályozásának fejlesztésével csökkentsék a hazai hitelfelvételi költségeiket.

A világgazdaság is lassulhat

A világgazdaság növekedése lelassul, ha a magánfogyasztás nem élénkül annyira, hogy a gyengülő gazdaságélénkítő eszközök helyébe lépjen - jelentette ki Justin Lin, a Világbank vezető közgazdásza pénteken Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hétvégi, tavaszi közgyűlésével kapcsolatban.

A közgyűlést az IMF székházában a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtöki tanácskozása és a G20 pénzügyi vezetőinek pénteki találkozója vezeti fel. A pénteki megbeszélések egyik kulcskérdése a görög rendkívüli hitelkérelem, amelyre a 186 tagállamot egyesítő IMF pénteki közleménye szerint kész gyorsan reagálni. Görögország jelenleg csak a valutaalap által folyósítandó első részletét kívánja lehívni, és nem a teljes keretet - vált ismertté pénteken Washingtonban. (Az eurózóna tagállamai egy 30 milliárd eurós mentőcsomagot ajánlottak fel, az IMF-től további 15 milliárdot várnak.)

A résztvevők a hétvégi tanácskozássorozaton megvitatják a bankok megadóztatására vonatkozó javaslatot, de megfigyelők szerint a kérdésben most még nem várható döntés. A megbeszélések során a jelek szerint nem enyhül majd a kínai kormányra nehezedő nyomás, hogy ne kösse többé a jüan kurzusát a dolláréhoz, de aligha valószínű, hogy Peking ezen a hétvégén jelentené be a lebegtetett árfolyamra való áttérést.

Justin Lin a washingtoni tanácskozások világgazdasági környezetéről tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a globális fellendülés erősebb volt a vártnál, de a kapacitásfölösleg és a magas munkanélküliség továbbra is kockázatot jelent a fejlett gazdaságokban. A magánkereslet élénkülése nélkül 2010 második felében vagy 2011 elején potenciálisan lelassulhat a növekedés,"miközben expanzív fiskális és a monetáris politikát folytatunk" - mondta a közgazdász. Megítélése szerint a fejlődő országokba történő beruházás lenne a legjobb módja annak a kereslet ösztönzésének, mert ezekben nagyobb a növekedés mozgástere, és jobban rászorulnak a befektetésekre.

Murilo Portugal, az IMF vezérigazgató-helyettese a G20 találkozó kapcsán pénteken azt mondta: nem számít a "kettős visszaesésre" a világgazdaságban. "Noha a fellendülés kockázata még mindig a jelentős, nem hisszük, hogy kettős visszaeséssel kellene számolnunk" - jelentette ki.

világgazdaság növekedés IMF murilo portugal Philippe Le Houréou jüan justin lin globális fellendülés Világbank
Kapcsolódó cikkek