A pénzügyi tárcánál szervezett tegnapi beszélgetésen az is kiderült, ez a javulás minek köszönhető: az adóbevételek terén 16 milliárd, a járulékok terén pedig mintegy 10 milliárd forintos többletet hozott az első három hónap, és néhány kiadás is kedvezőbben alakult.
Vannak ugyan kisebb kockázatok a büdzsében, ám ezeket kordában lehet tartani, és az esetleges eltérés amúgy is csupán a néhány tized százalékára tehető – szögezte le tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter. A fő rizikófaktor természetesen az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásában keresendő, ám a PM-ben ezzel együtt is kitartanak a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél mellett.
A hatékony gazdálkodás egyik fontos tényezőjeként a PM-ben már jó ideje a nyáron hivatalba állított kincstárnokok ténykedését jelölik meg. A választásokra tekintettel készült államháztartási jelentésekből kiderül: a kincstárnokok bő féléves munkálkodása alatt jobban ütemezetté vált a költségvetési szervek gazdálkodása. Ma már előzetesen bejelentik a tervezett kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, melyeket a kincstárnokok véleményeznek, és csak a ténylegesen szükségszerű és időszerű kifizetésekre bólintanak rá.
Javul az ilyen kérelmek előkészítettsége is, igaz, sokszor még mindig be kell kérni további adatokat. E szerint vannak olyan esetek, amikor az alaposabb indoklás helyett a kérelmezők inkább elállnak eredeti szándékuktól, vagy szerényebb összegeket jelölnek meg forrásigény gyanánt. A takarékosságot segíti elő az is, hogy a költségvetési tartalékok terhére történő kifizetésekre csak a kincstárnokok véleményének a figyelembevételével kerülhet sor. Ehhez tegnap annyit tettek hozzá a tárcánál, hogy a konkrét „megtakarítás” számszerűsítésére a közeljövőben kerülhet sor.
Ami pedig a tartalékokat illeti: a költségvetésben összesen közel 239 milliárd forintnyi tartalék szerepel, ebből a kamatkockázati és a stabilitási tartalék még érintetlen. A 33 milliárd forintos céltartalékból 9 milliárd maradt a közszférának adott keresetkiegészítés után, az 57,3 milliárd forintos általános tartalékból pedig 41,5 milliárd forint. A jogszabályok szerint az első fél évben ebből csak további 7,1 milliárd forint használható fel (az eddigi felhasználásról lásd táblázatunkat).
