Közelgő görög végjáték
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Kedden az alku újratárgyalásával kapcsolatos – később cáfolt – görög kezdeményezés hírére rekordmagasságba, 400 bázispont fölé emelkedett a görög államkötvényeknek a német papírokhoz képesti hozamfelára. Athénnak az idén még több mint 40 milliárd eurónyi kölcsönt kell felvennie, és a jelenlegi – a keddi csúcshoz képest tegnap már némileg alacsonyabb – hozamszintek mellett ezt csak egy százalékpontos felárral (7 százalék körüli szinten) tudná megtenni a legutóbbi, március végi kötvénykibocsátáshoz képest. Éves szinten ez 400 millió eurós pótlólagos kamatköltséget jelentene.
Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter a minap már egyértelművé tette, az ország hosszú távon nem bír el ekkora kamatterhet. Athén most abban reménykedik, az Egyesült Államokban talán olcsóbban juthat forrásokhoz; az adósságkezelő ügynökség szakemberei április 20. után amerikai „roadshow” keretében próbálnak majd meg akár 10 milliárd dollár értékű kötvényt értékesíteni.
A hírügynökségek által idézett alapkezelők nyilatkozatai azonban alaposan lehűthetik a görög reményeket. „Az amerikai befektetők nem érik be kevesebbel, mint amit az európaiak követelnek” – mondta Stuart Thomson, az Ignis Asset Management vezető piaci közgazdásza. Sokat elárulnak a szakértői vélekedésekről az azokkal a hírekkel kapcsolatos kommentárok is, hogy Athén az Egyesült Államokban kibocsátandó kötvényeivel a feltörekvő piaci befektetőket célozná meg. „Az ezeken a piacokon vásárlók meg tudják különböztetni a feltörekvő és az alámerülő piacokat” – fogalmazott Andrew Brenner, a Guggenheim Securities feltörekvő piaci vezetője. Ebben a szegmensben a magas hozamok – az adósság fenntarthatatlansága miatt – inkább elijesztik, mint vonzzák a befektetőket – véli Scott Mather, a Pacific Investment Management globális portfóliókezelési vezetője.
Athén gondjain sokak szerint az enyhíthetne, ha eloszlatnák az EU–IMF-segítség pontos feltételei körüli bizonytalanságokat. A befektetők két fő kérdésre szeretnének választ kapni: milyen hozamfelár elérése aktiválná a mechanizmust, illetve az IMF megkövetelné-e az adósságok átütemezését. Utóbbi lehetőség nyilvánvalóan aggasztja a kötvénytulajdonosokat, a hozamfelárak körüli bizonytalanság pedig „a határok tesztelésére” késztet.
Az eurózóna tagjai között mindemellett egyelőre az is vita tárgya, hogy szükség esetén milyen kamatozás mellett adjanak hitelt Görögországnak. A Financial Times értesülései szerint Németország magasabb, 6-6,5 százalék mellett kardoskodik, míg a többiek megelégednének 4-4,5 százalékkal. BÁ
Bajban a bankok
Az ország adósságválsága miatti leminősítések sorozata a görög bankokat is nehéz helyzetbe hozta, ezért most a 2008-ban számukra összeállított mentőcsomagból még fennmaradó 17 milliárd euró felszabadítását kérték a kormánytól.A pénzintézetek problémáit súlyosbítja, hogy a költségvetés konszolidálása miatt szükségessé váló megszorítások a vártnál jelentősebb, kétszázalékos gazdasági visszaesést okozhatnak az idén.
A megszorítások végrehajtásáról az IMF képviselői tegnap kezdtek megbeszéléseket Athénban.
A pénzintézetek problémáit súlyosbítja, hogy a költségvetés konszolidálása miatt szükségessé váló megszorítások a vártnál jelentősebb, kétszázalékos gazdasági visszaesést okozhatnak az idén.
A megszorítások végrehajtásáról az IMF képviselői tegnap kezdtek megbeszéléseket Athénban. -->
