Lapunknak nyilatkozva ezt a jövőképet vázolta fel Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, aki évtizedek óta elszántan küzd a kutatás-fejlesztés és az innováció gazdasági szerepének fokozott érvényesítéséért hazánkban. Meggyőződése ugyanis, hogy egy ország innovációs teljesítménye és gazdasági fejlettsége között szoros korreláció van, amit ki kell használni. Ezért gyökeres szemléletváltást, fordulatot szorgalmaz Magyarországon az innováció lehetőségeinek kiaknázásában és menedzselésében.
Ennek elérése érdekében először is fontosnak tartja a nemzeti kutatás-fejlesztési prioritások mielőbbi kijelölését, olyan ágazatok meghatározását, amelyek kiemelt k+f támogatással egyértelműen az ország gazdaságának dinamizálását segítik. A prioritások kijelölésére azért is szükség van, mert jelenleg 49 különböző kiemelt tudományos központ működik az országban, többmilliárdos támogatással, egymással is jelentős átfedésben, kevés kivétellel erősen megkérdőjelezhető hatékonysággal, eredményességgel. A k+f prioritások a gazdaság egésze szempontjából fontos húzóágazatok eredményességét is növelhetik. Pakucs János ezen ágazatok körébe sorolná a közlekedésipart (jármű, közlekedés, logisztika), az egészségipart (gyógyszer, biotechnológia, balneológia, orvosi műszerek és diagnosztikai berendezések), az informatikát, az egész infokommunikációs ágazatot és az energiaszektort (ezen belül is az új energetikai fejlesztéseket).
Ugyancsak halaszthatatlan feladat a stabil vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszer kiépítése. A tekintélyes szakember a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentését idézte, amely szerint a folyamatosan változó irányítási rendszer és jogszabályi környezet Magyarországon nagymértékben gátolja az innovációs teljesítményt, s a koordinálatlanság és irányítás hiányát mutatja. „Itt mindenképpen szükség van a stabilitás megteremtésére és a kormányzat innováció iránti elkötelezettségére is” – mondta. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha egyértelműen kijelölik a kutatás-fejlesztésért és az innovációért felelős minisztert, akinek a közvetlen irányítása alatt egy innovációs államtitkárság szervezi, ellenőrzi a technológia- és innovációpolitika végrehajtását.
Fontosnak tartja Pakucs János, hogy a bizalmi elvre építve bürokráciamentessé tegyék, jelentősen egyszerűsítsék a k+f pályázati kiírásokat és elszámolásukat. Lehetetlen állapotnak minősítette, hogy egy pályázati kiírás 120, s a beadott pályázat is legalább 150 oldal; „Nincs az a bírálóbizottság, amely ezeket elolvasná.” A bizalmi elv azt jelentené, hogy egyik pályázati kiírás sem lehet 10-12 oldalnál több, s a teljes pályázat sem haladhatja meg a 8-10 oldalt. Az egyszerűsítés azért is kell, hogy ne késztessük a pályázókat folyamatosan hazugságra és csalásra az elszámolások készítésénél. A döntéseknél a teljes nyilvánosságot és a személyes felelősségvállalást kell érvényesíteni, a titkos, névtelen bírálók és a bizottságokban elbújó szakemberek esetleges felelőtlensége a jelenlegi rendszerben nem kérhető számon.
Világosan és hosszabb távra meg kell határozni a finanszírozás mértékét, s el kell dönteni, hogy a tudomány, illetve a k+f finanszírozás három pillérre épüljön. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi 6-7 milliárd forintos kerete – folyamatos növelése mellett – kizárólag az alapkutatások számára teremtsen pályázati lehetőséget. A Kutatási és Technológiai Innovációs (KTI) Alap évi 50-55 milliárd forintos keretével a kutatás-fejlesztési pályázatok finanszírozását biztosítsa, ide a kutatóintézetek, egyetemek és a vállalkozások pályázhatnak. A harmadik forrás, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 60-70 milliárd forintos keretéből a piacközeli stádiumban lévő fejlesztéseket – értelemszerűen csak vállalkozások esetében – támogatja.
Szükség van arra is, hogy a hazai innovációs rendszer működését, a k+f támogatások hatásfokát, a tudománypolitikai intézkedések hatékonyságát folyamatosan működő független szervezet ellenőrizze, illetve elemezze. Jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy az Innovációs Alapból az elmúlt három évben kifizetett, hozzávetőlegesen 150 milliárd forintnak mi a társadalmi, gazdasági haszna, hol és milyen formában hasznosultak ezek a támogatások. Nem véletlen tehát, hogy az ország pénzügyi vezetése folyamatosan megkérdőjelezi az Innovációs Alap létjogosultságát.
„Magyarország válaszúthoz érkezett a kutatás-fejlesztés és az innováció megítélésében és támogatásában, sok mindenről kell dönteni, vagy ha úgy tetszik, színt vallani záros határidőn belül” – véli a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. Szerinte számos út lehetséges. Clinton volt elnök egyszer azt mondta, az amerikai gazdaság fejlettsége az innovációnak köszönhető, a 75 százaléka ebből származik az Egyesült Államokban. Lehet az amerikai példát követni. De el lehet veszni az „európai paradoxonban” is. Ezt a kifejezést annak tömör jellemzésére találták ki a szakértők, hogy miközben Európában a tudományosság, a kutatás-fejlesztés színvonala magas, kontinensünk innovációs teljesítménye meg sem közelíti az amerikait vagy a távol-keletit. A jelenlegi helyzet alapján joggal lehet beszélni „magyar paradoxonról” is, hiszen az OECD 2008-as jelentése szerint a magyar tudományos és technológiapolitikai jogi és intézményi háttér megfelel az európai normáknak, ugyanakkor a magyar innovációs teljesítmény alacsony, sőt európai összehasonlításban nagyon alacsony. Ez utóbbinak tulajdonítható, hogy Magyarország a 22. helyen, a leszakadt tagállamok csoportjában található az EU innovációs ranglistáján (European Innovation Scoreboard – EIS).
Ez a „leszakadt” minősítés azért is veszélyes, mert az ENSZ egyik szervezete, az UNIDO kutatásai alapján 2000-ben arra a következtetésre jutott, hogy megdőlt a konvergencia elmélete, azaz nem a kiegyenlítődés, hanem a polarizáció a jellemző az egyes országok, régiók vagy akár a társadalom egyes tagjai fejlődésére. Az elemzés készítői szerint idővel mintegy 30-40 fejlett ország lesz, a többiek kiszolgáló, bedolgozó, alárendelt szerepet kapnak. A kérdés az, Magyarország melyik csoportba fog tartozni.
Mit kell tenni?
(javaslatok)1. Mielőbb szükség van a nemzeti kutatás-fejlesztési prioritások kijelölésére, azoknak az ágazatoknak a meghatározására, amelyek kiemelt k+f támogatással egyértelműen az ország gazdaságának dinamizálását segítik.
2. Stabil vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszert kell kiépíteni.
3. A bizalmi elvre építve bürokráciamentessé kell tenni, jelentősen egyszerűsíteni kell a k+f pályázati kiírásokat és elszámolásokat.
4. Világosan és hosszabb távra meg kell határozni a finanszírozás mértékét.
5. A hazai innovációs rendszer működését, a k+f állami támogatások hatásfokát, a tudománypolitikai intézkedések hatékonyságát egy folyamatosan működő független szervezet ellenőrizze, illetve elemezze.
1. Mielőbb szükség van a nemzeti kutatás-fejlesztési prioritások kijelölésére, azoknak az ágazatoknak a meghatározására, amelyek kiemelt k+f támogatással egyértelműen az ország gazdaságának dinamizálását segítik.
2. Stabil vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszert kell kiépíteni.
3. A bizalmi elvre építve bürokráciamentessé kell tenni, jelentősen egyszerűsíteni kell a k+f pályázati kiírásokat és elszámolásokat.
4. Világosan és hosszabb távra meg kell határozni a finanszírozás mértékét.
5. A hazai innovációs rendszer működését, a k+f állami támogatások hatásfokát, a tudománypolitikai intézkedések hatékonyságát egy folyamatosan működő független szervezet ellenőrizze, illetve elemezze. K+f ráfordítás -->
