EU forrásfelhasználás: újratervezés most
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA most társadalmi vitára bocsátott Újratervezés 2010 című tanulmányt bárki megtekintheti, és véleményt mondhat megállapításairól, indítványairól a www.ujratervezes2010.hu weboldalon.
„Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül dinamizálni az uniós források felhasználását, az EU által biztosított, mintegy 8 ezer milliárd forintos keret lehetőségét elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek” – indokolta kezdeményezésüket Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója a tanulmányról tartott szakmai konferencián. Úgy látja, hogy a politikai váltás ismét a siker esélyét kínálja fel Magyarországnak e téren, ha az új kormány élni kíván ezzel a lehetőséggel. Megjegyezte ugyanakkor azt is: tudják, hogy ezt a félidős nyilvános értékelést nem egy piaci szereplőnek kellett volna elvégezni, ám fontosnak tartották bemutatni a felgyülemlett problémákat és a kitörési pontokat is. Ráadásul a fejlesztéspolitika és az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) újragondolását úgyszólván kötelezővé is tette a világban kialakult pénzügyi, gazdasági válság, mert 2010-re messze került az ország a tervben megfogalmazott céloktól.
Ami a pályázati piac szereplőit jól ismerő cég javaslatait illeti, 25 százalékkal csökkentené az EU-pénzek felhasználását menedzselő intézményrendszer költségeit, mert úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi finanszírozás feltarthatatlan, 2011-től már többletterhelést jelenthet a költségvetésnek. Egyúttal indítványozza a 2500 főre becsült belső állományi létszám 15 százalékos mérséklését is. Ugyancsak a szervezeti átalakításhoz tartozik, hogy az eddigi hétről háromra redukálná az irányító hatóságok, s tizenhatról ötre mérsékelné a közreműködő szervezetek számát.
A MAPI egy négydimenziós modellben képzeli el az ÚMFT megújítását. Ezek: 1. A társadalom lelki egyensúlya, 2. A társadalom fizikai egyensúlya, 3. A gazdasági környezet stabilitása, 4. Az intézményi környezet fejlesztése. A tanulmány készítői úgy vélik, hogy ezzel a modellel jelentősen lehet növelni Magyarország versenyképességét és az uniós források felhasználásának hatékonyságát, gyorsaságát.
Az első dimenzióban a kitörési pontot a hiteles célok, egy új fejlesztési program, a pozitív kommunikáció és az eredményszemlélet jelentené. A második dimenziónál a foglalkoztatás-bővítésre, vidékfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, turizmusra, családbarát munkavállalásra, az egészségügyi szolgáltatások fenntartható fejlesztésére, a környezet- és energiahatékony településfejlesztésre helyezik a hangsúlyt. A harmadik dimenzióban egy új vállalkozás-orientált fejlesztési program kialakítását tartják célra vezetőnek. A negyedik dimenzióban az állampolgár központú kormányzat, szolgáltató szemléletű közigazgatás megteremtését tartják rendkívül fontosnak.
A tanulmány készítői mostani 15 operatív program helyett 7 stratégiai fókuszprogramban – vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás, humán szolgáltatások fejlesztése, turizmusfejlesztés, települési erőforrások fejlesztése, szolgáltató közigazgatás, közlekedésfejlesztés - koncentrálnák a forráshasznosítást. Ennek további előnye az lenne, hogy komplexen és ügyfélre szabott módon tenné láthatóvá és kezelné a hazai költségvetés és az ÚMFT forrásait.
Az intézményrendszer megújításakor az uniós és hazai források esetében egy kézben tartanák a szakpolitikai tervezést és koordinációt, az irányítást és a működtetést, s ügyfélszegmens (for-profit, non-profit) szerint szerveznék a végrehajtást, amelyet költséghatékony, holding-struktúrában működtetnének. KoM
